Magyar Péter megszólalt a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós bírságról
Német nyelvű beszédet tartott és Friedrich Merz kancellárral tárgyalt Berlinben Magyar Péter miniszterelnök, amelyről hosszasan beszámolt az ATV-nek adott interjújában. A kormányfő megerősítette, hogy az év vége előtt szeretnék lezárni a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós uniós bírság ügyét, miközben az uniós költségvetési vitákban a V4-es szövetségesekkel közösen lépnek fel a magyar érdekek védelmében.
Kedd este telefonos interjút adott Magyar Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután hazaérkeztek Berlinből. Elmondása szerint hétfő esti beszédében azt igyekezett összeszedni, mennyire komplexé vált a világ, és mennyi veszéllyel és kitettséggel küzd Európa a háború és annak következményei, a migráció vagy a gazdaság gyengélkedése miatt. Beszédében nemcsak a tényeket akarta leírni, hanem megoldásokat is javasolni. Kiemelte, hogy a tett az első, a szó a második, és a keddi tárgyalások is elsősorban arról szóltak, hogy az ideológiai különbségeken túl hogyan lehet érdemi eredményeket elérni a német és a magyar társadalom, valamint a két ország cégei számára.
A miniszterelnök kitért arra is, milyen fogadtatása volt annak, hogy németül beszélt. Elmondta, több mint húsz éve tanult Hamburgban, de mivel nem tudja gyakorolni a nyelvet, sok mindent elfelejtett. Úgy tapasztalta, értékelték, hogy megszólalt németül, mert nagyon kevés külföldi vezető szokott manapság így tenni. Örültek annak is, hogy beszélt a magyar kapcsolatokról és a berlini fal leomlásáról, illetve arról, mennyit jelentett az az időszak Magyarországnak és Németországnak.
Ami a bírságot illeti, Magyar Péter elmondta: a magyar kormány tisztviselői és az Európai Bizottság közösen dolgoznak azon, hogy megtalálják azt a jogszabályi megoldást, amellyel Magyarország meg tud felelni az uniós bíróság ítéletének, miközben ugyanolyan erősen meg tudja tartani a déli határai védelmét. Ez szerinte conditio sine qua non, enélkül nincs megállapodás, és ezt Brüsszelben is tudják. Hozzátette: a német kancellár ebben egyértelműen segítséget ígért. Az év vége előtt szeretnének megállapodást elérni, bár napra pontosan nem tudja megmondani, mikor születik meg, mert az ügy már jó pár éve húzódik. Mint mondta, naponta egymillió eurót kell fizetniük az előző kormány slendriánsága, nemtörődömsége miatt, ami összesen már egymilliárd euró, és ezt mindenképpen idén szeretnék lezárni.
A nézeteltérések elsősorban Ukrajna finanszírozása és az európai költségvetés befizetési oldala miatt alakultak ki. Magyar Péter sérelmezte, hogy Magyarországnak aránytalanul nagy terhet kell befizetnie a fejlettségéhez képest GNI-arányosan. Ukrajnával kapcsolatban kiemelte, hogy a világ több országát is támogatják, és elmondta: Magyarország rengeteg pénzügyi, költségvetési és emberi erőforrást fordít Európa déli határainak védelmére, ezermilliárdos nagyságrendben, valamint a Nyugat-Balkánon a biztonság fenntartására, Koszovótól Bosznia-Hercegovináig, NATO- és EU-erők részeként. A balti országok légtérvédelmét is ellátja Magyarország, és ezeket összességében kell értékelni.
Az energiapolitikáról szólva elmondta, ez alapvetően árkérdés, mivel a tranzitdíjak különbözetét kell nézni, és nagyon olcsó az Oroszország felől érkező gáz. Hangsúlyozta, az ország érdeke, hogy minél több irányból érkezzen gáz, hiszen így adott esetben a tranzitdíjon is alkudhatnak, és úgy kell összeállítani az energiamixet, hogy olcsó és biztonságos legyen.
A V4-ek együttműködéséről elmondta, hogy az uniós költségvetést illetően együtt mozognak, és érdemi erőt képeznek, ami Brüsszelben is érdemi alkupozíciót biztosít számukra, hiszen több mint hatvanmillió emberről és piacról van szó. A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról kijelentette: Magyarország büszke stabilizátori szerepére, ő maga már tárgyalt az összes ország vezetőjével, és kész az új szerb kormánnyal is tárgyalni, akár Belgrádban, akár Budapesten, hogy segítse ezeket az országokat az unióba jutásban.
