A Fidesz azonnal leállítaná a Nyitott Akták oldalt
A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, a nyitottaktak.hu oldal azonnali leállítását és a történtek politikai felelősének megnevezését követeli az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményei miatt. Szentkirályi Alexandra országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy a közzétett állambiztonsági adatokkal ártatlan embereket kevert ügynökgyanúba, miközben politikai nyomást gyakorolt a levéltár munkatársaira.
A politikus szerint a kormány súlyos hibát követett el azzal, hogy a nyilvánosságra hozott adatok alapján olyan személyek is ügynökgyanúba kerülhettek, akik valójában a kommunista diktatúra áldozatai voltak. Úgy fogalmazott, hogy a történtek nem egyszerű szakmai tévedésnek, hanem súlyos politikai és erkölcsi vétségnek tekinthetők. „Nem egy hiba történt, hanem egy súlyos bűn. Ugyanis összemosták az áldozatokat a bűnösökkel” – jelentette ki. Elmondása szerint Lezsák Sándor mellett számos olyan személy neve is előkerült, akit a kommunista állambiztonság annak idején megfigyelt, megfenyegetett vagy megzsarolt, most azonban a közzétett adatok miatt az egykori hálózati személyek közé sorolhatnak. Állítása szerint legalább 160 embert érinthet a probléma.
Szentkirályi hangsúlyozta, hogy az érintettek és családtagjaik számára a történtek súlyos sérelmet jelenthetnek, különösen akkor, ha az egykori megfigyeltek már nem élnek, és nem tudják tisztázni a szerepüket. A nyilvánosságra hozatal körülményeinek tisztázása érdekében szerinte meg kell vizsgálni, milyen politikai elvárások fogalmazódtak meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársaival szemben. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének közleményére hivatkozott, amely szerint a nyilvánosságra hozatalt politikai kérésre, a Tisza Párt vállalásának teljesítése érdekében gyorsították fel. „Én nagyon szeretném tudni, hogy ki adta ezt a politikai utasítást, és ki vállalja ezért a politikai felelősséget” – fogalmazott.
A képviselő szerint az ügy súlyosságát az is mutatja, hogy a levéltár főigazgatójának beszámolója alapján az intézmény október 5-én kapott meg egy előzetesen nem várt mennyiségű és rendszerezésű adathalmazt, amelyet november 4-ig kellett feldolgoznia. Szentkirályi úgy vélekedett, hogy egy hónap nem lehetett elegendő egy ilyen jelentőségű munka megfelelő elvégzésére. Sürgette annak tisztázását, ki határozta meg a november 4-i határidőt, és milyen szerepe volt ebben a kormányzati döntéshozóknak.
Szentkirályi bejelentette, hogy pártja parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi. Elmondása szerint korábban az általa vezetett parlamenti művelődési bizottságban is kezdeményezte a levéltár főigazgatójának meghallgatását, ám a Tisza képviselői leszavazták a javaslatot. Kifogásolta azt is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hasonló tárgyú ülése a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt meghiúsult. Ellentmondásosnak nevezte, hogy Magyar Péter miniszterelnök azzal érvel, hogy a levéltár az Országgyűlés felügyelete alatt működik, miközben a Tisza képviselői nem támogatják a főigazgató bizottság előtti meghallgatását.
A Fidesz azt követeli, hogy a kormány nevezze meg az ügy politikai felelősét, és azonnal állítsa le az állambiztonsági adatokat közzétevő honlapot. Szentkirályi Tarr Zoltán és Ruff Bálint menesztését is felvetette arra az esetre, ha a kormány nem nevezi meg a felelős személyt. A vizsgálóbizottság felállításának időpontjáról azt mondta, azt a lehető leghamarabb szeretnék elérni, ehhez azonban a Tisza képviselőinek támogatására is szükség van. Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az adatok közzététele miatt sérelmet szenvedett személyek és családtagjaik számára jóvátételre lehet szükség, ennek pontos formájáról azonban a kormánynak kell nyilatkoznia. Hangsúlyozta, hogy az esetleges anyagi vagy jogi jóvátétel nem helyettesítheti a politikai felelősség megállapítását.
A sajtótájékoztatón Szentkirályi az ügynökakták ügyét a korábbi kormányzati szereplőkkel szemben indított büntetőeljárásokkal is összekapcsolta. Állítása szerint a Tisza-kormány rendszeresen látványos hatósági intézkedésekkel próbálja elterelni a figyelmet a számára kellemetlen gazdasági és politikai kérdésekről. „Ez nem elszámoltatás, hanem egész egyszerűen politikai bosszú és leszámolás” – jelentette ki. Példaként Bús Balázs, Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika ügyét említette, valamint a volt miniszterelnök testvérének előállítására is utalt. Kifogásolta az őrizetbe vett személyekkel szemben alkalmazott kényszerintézkedéseket, különösen a bilincselést, a vezetőszár használatát és a fegyveres rendőri kíséretet, amelyeket aránytalannak és a politikai ellenfelek nyilvános megalázását szolgálónak nevezett. A büntetőeljárások érintettjeit „politikai foglyoknak” nevezte, és úgy vélekedett, hogy a kormány a jogállami elszámoltatás helyett „politikai leszámolást” folytat.
