Újabb vizsgálóbizottságot hozna létre a „tiszás ügynökbotrány” kivizsgálására a Fidesz–KDNP
Vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Fidesz és a KDNP annak kiderítésére, hogy ki a politikai felelőse „a Tisza ügynökbotrányának” – jelentette be Hegedűs Barbara fideszes képviselő hétfőn újságírók előtt Budapesten.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményeit vizsgáló, hétfőre összehívott ülése határozatképtelenség miatt elmaradt, de a megjelent ellenzéki képviselők – a testület elnöke, Apáti István felvetése nyomán – kérdéseket tehettek fel Cseh Gergő Bendegúznak, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatójának.
Hatalmas felelőtlenség volt
Az informális beszélgetést követően Hegedűs Barbara újságírók előtt azt mondta, hatalmas felelőtlenség volt előkészítés, értelmezés és magyarázat nélkül nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat. A Tisza lépése a társadalom megosztottságát erősítette, és éppen ez volt a célja: a bizalmatlanság növelése – értékelte a képviselő.
Gyáva megfutamodásnak nevezte, hogy nem jelent meg a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a Tisza hat képviselője, ezzel akadályozva a testület munkáját. Örömét fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az ÁBTL főigazgatója válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire. Elmondása szerint többször is kérdezték Cseh Gergő Bendegúzt arról, milyen politikai nyomásgyakorlást tapasztaltak, de erre a főigazgatótól nem kaptak választ.
Példátlannak és felháborítónak nevezte
Hegedűs Barbara példátlannak és felháborítónak nevezte, hogy 164 egykori áldozatot elkövetőként tüntettek fel a múlt héten nyilvánosságra hozott adatokban. Mint mondta, ezek az emberek megérdemlik a tisztességes eljárást, azt, hogy igazságot szolgáltassanak nekik, és feltárják, kik a történtek politikai felelősei. Ezért kezdeményezik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását – jelentette be.
A fideszes politikus kijelentette, hogy politikai döntés született az akták nyilvánosságra hozataláról és annak időpontjáról, így szerinte kormányzati szereplők, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a felelős a történtekért, a politikai felelősöket pedig felelősségre kell vonni.
Elmondta azt is, hogy a levéltár a jogalkotó által rögzített szakmai munkát igyekezett tisztességesen elvégezni, de bármennyire is próbálta, nem tudta, ezért pedig „azoké a felelősség, akik direkt módon, politikai nyomásgyakorlással szerették volna az ügynökaktákat nyilvánosságra hozni”.
Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, a Tisza az ügynökaktákkal a „magyar embereket átverő, megszorításokat tartalmazó” költségvetésről akarta elterelni a figyelmet.
