Irán hozzálátott a megrongált rakétabázisok helyreállításához
Hónapokig tartó amerikai és izraeli légicsapások után Irán több sérült katonai létesítményénél is megkezdte a helyreállítási munkákat. Két fontos rakétabázisnál a műholdfelvételek új építkezésre utaló jeleket is mutatnak, az egyik helyszínnél pedig felmerült, hogy Teherán a gyártás egy részét a föld alá telepítené.
Földmunkák Teherán közelében és az ország északi részén
A novemberi műholdképeken földmunkák és új épületek láthatók a Teherán közelében fekvő garmdarehi katonai bázisnál, valamint az észak-iráni sáhrúdi rakétabázisnál. A felvételeket egy brit védelmi és űripari információs technológiai cég elemzői vizsgálták meg a BBC Verify számára. A november 6-án közzétett vizsgálat legalább tizenkét további katonai helyszínen, köztük rakétakomplexumoknál és légibázisokon is javításra utaló nyomokat azonosított. A sáhrúdi helyszínen látható földmunkák arra utalhatnak, hogy a Forradalmi Gárda a gyártólétesítmények egy részét a föld alá helyezné, hogy védje azokat a következő támadásoktól.
Új tetők, eltakarított romok, megerősített épületek
A helyszínek állapota eltérő: a nyugat-iráni kermánsáhi rakétabázison több épület kapott új tetőt, a Teherántól keletre fekvő parcsini katonai komplexumnál a romok eltakarítása látszik. A föld alatti létesítmények megerősítésének korábban is voltak jelei: februárban műholdképek alapján arról lehetett tudni, hogy Irán Parcsinban beton- és földréteggel védett építményt alakított ki, valamint javításokat végzett a Siráz és Kom közelében fekvő, korábban megrongált rakétabázisokon. A mostani felvételek azért figyelemre méltók, mert a javítások mellett új építkezések nyomai is felfedezhetők rajtuk.
A tető helyreállítása még nem jelenti a gyártás újraindulását
Egy tető helyreállítása jelezheti, hogy az épülettel ismét foglalkoznak, a gyártás újraindulásához azonban az is kell, hogy bent működjenek a gépek, rendelkezésre álljanak az alkatrészek, és a kész eszközöket ellenőrizni, majd tárolni vagy szállítani tudják. A munkálatok pontos célját pusztán a műholdképek alapján nehéz megállapítani, a föld mélyén zajló folyamatokból pedig kívülről még kevesebb látszik. A rakétatartalék állapotáról három kérdésre kellene választ találnia az amerikai felderítésnek: hány bevethető rakéta maradt, hány indítóeszköz áll rendelkezésre, és milyen ütemben pótolhatók a felhasznált vagy megsemmisült fegyverek. Március végi, amerikai hírszerzési értékelést ismerő forrásokra hivatkozó beszámolók szerint Washington akkor az iráni rakétakészlet mintegy harmadának megsemmisítését tudta biztosan megállapítani, azt azonban nem lehetett pontosan tudni, mekkora mennyiség sérülhetett meg vagy kerülhetett tartósabban a romok alá. Szeptemberi értesülések szerint Irán föld alatti létesítményekben, meglévő alkatrészekből ismét ballisztikus rakétákat szerel össze, a háború előttinél kisebb mennyiségben.
Trump a választás napján is jelezte a katonai fellépés lehetőségét
Donald Trump amerikai elnök a félidős választás napján ismét jelezte, hogy az Egyesült Államok kész a katonai fellépésre, ha szükségesnek látja. November 3-án úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok készen áll a fellépésre, ha arra szükség lesz, de elképzelhetőnek tartotta, hogy erre végül nem kerül sor; ugyanezen a napon feltételesen újabb támadásról is beszélt. Amerikai tisztviselőktől származó értesülések szerint az Egyesült Államok már akkor korlátozott csapásokat mért iráni légvédelmi rakétákra a Hormuzi-szorosnál fekvő Kesem-szigeten, és ezt a műveletet elkülönítették egy nagyobb hadjárat újraindításától. A félidős választáson a republikánusok elveszítették többségüket a Képviselőházban és a Szenátusban is. J.D. Vance alelnök másnap nyilvánosan az iráni háborút okolta a vereségért; Trump elismerte, hogy a háború és a magas benzinárak ártottak a republikánusoknak, de továbbra is azzal védte a beavatkozást, hogy szerinte ez akadályozta meg Iránt az atomfegyver megszerzésében. A vereség után nőtt a nyomás Trumpon, hogy egyezséget keressen Teheránnal, miközben továbbra is mérlegelik a nagyobb katonai műveletek újraindítását.
A Hormuzi-szoros helyzete továbbra is feszült
A szoros helyzete fontos eleme a Katar közvetítésével zajló egyeztetéseknek. Az iráni Forradalmi Gárda újabb tankerek megrongálódásáról számolt be; a hajózás veszélyeztetettsége mutatja, hogy egy újabb összecsapás következményei az iráni katonai célpontokon túl az öböl kereskedelmi forgalmát is érinthetik. Egy újabb amerikai csapáshullám megakaszthatná a látható iráni építkezéseket, Washington számára azonban az a nehezebb kérdés, hogy ezzel mennyi időre lehet érzékelhető károkat okozni az iráni rakétakapacitásban. A műholdfelvételeken most az látszik, hol dolgozik Irán; egy esetleges újabb beavatkozás célpontjait azonban elsősorban az határozhatja meg, hogy a hírszerzés hol tudja megerősíteni a rakétagyártás újraindulását vagy a fegyverek telepítését.
