Súlyos orosz csapások Ukrajnában, elment az áram a zaporizzsjai atomerőműnél
Oroszország vasárnap is súlyos csapásokat mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, több százezer ember maradt áram nélkül, a zaporizzsjai atomerőmű pedig ismét tartalék dízelgenerátorokra szorult. Eközben ukrán dróntámadások értek oroszországi célpontokat, és az is kiderült, hogy Franciaország, valamint más európai országok képviselői is részt vesznek a kedden kezdődő abu-dzabi béketárgyalásokon.
Súlyos áramkimaradásokat okoztak az orosz támadások
Oroszország vasárnapra virradó éjjel ismét az ukrán energetikai létesítményeket támadta. A Dnyipropetrovszki területen több mint 600 ezer ember maradt áram nélkül, miután csapás érte a térség fontos energetikai létesítményeit. A DTEK ukrán energiaszolgáltató közlése szerint a javítási munkálatokat az ismétlődő támadások is nehezítették. A Harkivi területen további mintegy 250 ezer fogyasztónál szünetelt az áramszolgáltatás, de ott később helyreállították az ellátást. Volodimir Zelenszkij arról is beszámolt, hogy a Zsitomiri területen 140 lakóépületben a fűtés is leállt.
A támadások következtében a Dnyipropetrovszki területen kórházak kényszerültek dízelgenerátorokra kapcsolni, Dnyipro városában pedig leállt az elektromos tömegközlekedés. Az ukrán légierő szerint Oroszország az éjszaka 164 drónt indított Ukrajna ellen, amelyek közül 137-et sikerült elfogni. Dnyipróban egy ember meghalt, hárman pedig megsebesültek az orosz csapásokban.
Ismét dízelgenerátorokra kapcsolt a zaporizzsjai atomerőmű
Megszűnt a külső áramellátás a délkelet-ukrajnai, orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműben, ezért a létesítmény ismét tartalék dízelgenerátorokkal biztosítja a reaktorok hűtéséhez szükséges energiát. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közlése szerint a Feroszplavna nevű távvezeték lekapcsolódott, a kiesés pontos oka és helyszíne azonban egyelőre nem ismert. A szervezet tájékoztatása alapján az erőmű korlátozott számú vészhelyzeti generátorának üzemeltetéséhez körülbelül két hétre elegendő üzemanyag áll rendelkezésre.
A hat reaktorral működő, Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítmény orosz irányítás alatt áll. A külső áramellátás kiesése azért jelent különösen nagy kockázatot, mert a reaktorok biztonságos hűtéséhez akkor is folyamatos energiaellátásra van szükség, ha az erőmű nem termel áramot.
Ukrajna oroszországi célpontokat támadott
Az ukrán drónok vasárnap Oroszország Rosztovi területén is csapásokat mértek. Megrongálódott a Miusz folyó felett átívelő híd, amely az R–280-as úton keresztül köti össze a térséget az orosz megszállás alatt álló ukrajnai területekkel, köztük a Krímmel. A közlekedést a hídhoz vezető úton teljesen lezárták. A helyi kormányzó emellett arról is beszámolt, hogy egy dróntámadás megrongált egy transzformátort a Millerovszkiji járásban, emiatt több településen megszűnt az áramszolgáltatás.
Moszkva közben azt állította, hogy az orosz erők három, a Fekete-tengeren közlekedő teherhajót is eltaláltak, amelyek a védelmi minisztérium szerint fegyvereket, katonai felszereléseket vagy kettős felhasználású árukat szállítottak Ukrajnának. Az orosz közlés szerint két ukrán villamosenergia-alállomást is támadás ért.
Dróncsapás érte a mentőket, folytatódik a kutatás Komisuvahában
Orosz drón támadta meg vasárnap a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében található Komisuvahában dolgozó mentőegységeket. A szakemberek egy korábbi orosz légicsapás helyszínén végeztek kutatási és mentési munkálatokat, amikor a drón eltalálta a területet. A támadásban senki sem sérült meg, a mentőfelszerelések egy része azonban megrongálódott.
A településen november 2-án egy korábbi iskolaépületet és a közelében lévő menedékhelyet ért orosz támadás, miközben civilek humanitárius segélyre vártak. Az ukrán hatóságok szerint a csapásban legalább 55 ember meghalt, vasárnap délután pedig még 45 embert tartottak eltűntként nyilván. A holttestek azonosítása továbbra is tart. Zelenszkij az újabb dróntámadást a mentőegységek ellen elkövetett cinikus és brutális akciónak nevezte.
Európai képviselők is részt vesznek az abu-dzabi tárgyalásokon
A diplomáciai fejlemények közül kiemelkedik Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter vasárnapi bejelentése, amely szerint Franciaország és más európai országok képviselői is részt vesznek a november 10–11-re tervezett abu-dzabi egyeztetéseken. A tárgyalásokat az Egyesült Államok közvetíti, és az orosz, illetve az ukrán delegáció mellett amerikai képviselők is jelen lesznek. A megbeszélések célja a háború lezárásának, a háború utáni biztonsági garanciáknak és a feszültség csökkentésének megvitatása.
Barrot egy francia rádiónak azt mondta, hogy országa biztosan képviselteti magát, azt azonban még nem árulta el, ki utazik Abu-Dzabiba. Az európai részvétel azért is jelentős, mert korábban nem volt egyértelmű, hogy az ukrán szövetségesek helyet kapnak-e a tárgyalóasztalnál.
