Magyar Péter és Orbán Viktor új frontot nyitott az elszámoltatás körül
Orbán Viktor a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elleni fellépésével új szintre emelte az elszámoltatás körüli politikai küzdelmet, míg Magyar Péter a politikusi vagyonosodási vizsgálatok bejelentésével újabb frontot nyitott. Az elemző szerint mindkét oldal számára komoly politikai tétje van a konfliktusnak, amelynek eszkalálódása az intézményi bizalomra is hatással lehet.
Kovács János elemző szerint Orbán Viktor a közelmúltban adott interjúiban arra törekedett, hogy az NVVH-t ne jogállami ellenőrzőszervként, hanem a politikai ellenfelekkel szembeni leszámolás eszközeként láttassa. Erre szolgál az „ÁVH” párhuzam és az „agresszív újkommunista kormányzás” kifejezés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a volt miniszterelnök legutóbbi kijelentései egyszerre több irányba közvetítenek politikai üzenetet.
A jelenlegi hatalom számára Orbán Viktor azt jelzi, hogy a Fidesz nem fogadja el legitimnek az általa politikai indíttatásúnak tartott eljárásokat, és egy későbbi kormányváltás esetén azok jogszerűségét is vizsgálná. A megszólalás közvetlen üzenet az NVVH jelenlegi és jövőbeni munkatársainak is: a személyes felelősség kilátásba helyezése növelheti a bizonytalanságot a potenciális munkavállalók körében. Emellett saját politikai táborának is üzent, azt demonstrálva, hogy a választási vereség után sem a visszavonulás, hanem az aktív ellenállás következik.
Orbán Viktor a Bayer Zsoltnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy aki az NVVH-ban munkát vállal, döntéseket hoz vagy eljárásokban vesz részt, a jogállam helyreállítása után nem kerülheti el a pénzügyi és jogi felelősségre vonást. Azt is közölte, hogy nyomon fogják követni és nyilvánosságra hozzák az ott dolgozók nevét és szerepvállalását. A kijelentések miatt az NVVH elnöke, Unger Anna jogi lépéseket helyezett kilátásba, Fekete-Győr András pedig feljelentette Orbán Viktort hivatalos személy elleni erőszak előkészülete és felbujtás gyanúja miatt.
Unger Anna a kijelentéseket nem egyszerű politikai kritikaként, hanem a hivatal munkatársaival szembeni megfélemlítési kísérletként értelmezte, és hangsúlyozta, hogy az NVVH nemcsak a közvagyont, hanem saját munkatársait is megvédi. Magyar Péter szintén nyílt fenyegetésről beszélt.
Kovács János szerint az elszámoltatás a Tisza egyik legfontosabb választási ígérete volt, és a kormányváltásra szavazók körében erős igény mutatkozik arra, hogy az előző kurzushoz kötődő korrupciós ügyeknek jogi következményei is legyenek. Az NVVH vezetésének kiválasztását már eleve politikai és szakmai vita övezte, és Magyar Péternek nyilvánosan meg kellett védenie a személyi döntést, ezzel felelősséget is vállalt annak következményeiért. Ha hosszabb időn át nem születnek látványos és jogilag megalapozott eredmények, annak politikai költségét a kormány és a kormánypárt is viselni fogja.
Az elemző szerint az NVVH egyszerre tényleges állami eszköz és kormányzati politikai termék: konkrét intézményi feladatot kapott a közvagyon feltárásában és visszaszerzésében, ugyanakkor politikai szimbólummá is vált. A hivatal körüli konfliktus túlmutat a létjogosultság és a hatáskörök kérdésén, és már az elszámoltatás mint cél legitimitását is érinti. A Fidesz értelmezésében az NVVH a korábbi rendszer prominens szereplőit is célba veszi, ezért a jogszerű működés láthatósága és bizonyíthatósága kulcsfontosságúvá válik.
A legnagyobb veszélyt Kovács János az eszkalációban látja: ha az egyik oldal az NVVH minden eljárását önkényes eszközként mutatja be, a másik pedig az intézménnyel szembeni kritikát az elszámoltatás akadályozásaként értelmezi, tartós, hideg polgárháborús logika alakulhat ki, és az állami intézmények legitimitása is politikai törésvonal mentén kerül megítélésre.
Magyar Péter csütörtökön bejelentett politikusi vagyonosodási vizsgálatairól szólva az elemző kiemelte, hogy a politikai elit elszámoltatása szintén központi eleme volt a Tisza választási programjának. A bejelentés politikailag jól időzített lépés, amellyel Magyar Péter azt demonstrálja, hogy az elszámoltatás nem állt meg az NVVH felállításánál, és más intézmények bevonásával több irányban folytatódik. A vizsgálatok akár húsz évre visszamenőleg lehetővé tennék a vagyongyarapodás ellenőrzését. A javaslat a jelenlegi és jövőbeli tisztségviselőkre is kiterjedne, és egy hivatalban lévő politikus távozása után automatikus ellenőrzés indulna, ami a Tisza saját pártelitjének is üzenet, egyben erősítheti Magyar Péter párton belüli kontrollját.
Az elemző szerint a vagyonosodási vizsgálat valós problémára reagál, mivel a vagyonnyilatkozatok és a tényleges vagyoni helyzet közötti összhang hiánya régóta megoldatlan kérdés. A szakpolitikai tartalom és a politikai hasznosíthatóság ebben az esetben nem zárja ki egymást.
