Magyar Péter a megyei közgyűlések megszüntetését készíti elő
Az Országgyűlés keddi döntése értelmében visszatérnek a megyék és a kormánymegbízottak, ezzel pont kerül a vármegyék és a főispánok rövid életű reneszánszának végére. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, már dolgoznak azon a törvényjavaslaton, amely a megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza.
A magyar politikatörténetben komoly hagyományokkal rendelkező átnevezgetésnek ugyan semmilyen gyakorlati jelentősége nincs, a megye–vármegye körüli vita mégis fontos politikai igazodási ponttá vált. Ez a polémia vélhetően most le is zárul, már csak azért is, mert Magyar Péter gyakorlatilag a megyerendszer felszámolására készül, folytatva azt, amit a Fidesz elkezdett.
A megyék hatásköreinek folyamatos elvonása
A vármegyék, avagy megyék hatásköreinek elvonása 1945 óta gyakorlatilag folyamatos. A több évszázados vármegyei hagyományra épülő, önigazgató rendszer a második világháborút követően már csupán az államhatalom helyi szerveként működött. A rendszerváltás után megszűnt a települések és a megye közötti alá-fölérendeltség is.
Az eljelentéktelenedés a második Orbán-kormány alatt folytatódott: a megyéktől elkerült az egészségügyi, oktatási, szociális, gyermekvédelmi és kulturális intézmények fenntartása, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyon jelentős része. A megyei önkormányzatok így lényegében területfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokat ellátó szervezetekké váltak.
Ilyen előzmények után hozta vissza a Fidesz 2023-ban a vármegye és a főispán elnevezést, ám esze ágában sem volt ezeket legalább részben valódi tartalommal is megtölteni. A vármegyék egyetlen korábbi érdemi jogkört sem kaptak vissza, így valódi önigazgatásról továbbra sem beszélhettünk.
A lényegről még egy szó sem esett
Bár a közvélemény jelentős részét láthatóan jobban foglalkoztatja a (vár)megye-táblák kicserélése, Magyar Péternek a közgyűlések megszüntetéséről szóló kijelentése ennél jóval fontosabb. „A megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak. Jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált” – írta Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök, amit később a parlamentben is megerősített.
A megyei közgyűléseknek nincsenek tiszás tagjai, a párt ugyanis nem állított vármegyei listákat, csak a fővárosi közgyűlésbe jutottak be a képviselői. A közgyűlések ugyanakkor választott testületek, mandátumuk 2029-ig szól, így idő előtti megszüntetésük súlyos alkotmányjogi kérdéseket vet fel.
A választási igazgatás területi rendszere is átalakulhat
A látszólag súlytalan közgyűlések más miatt is útban lehetnek. A területfejlesztési feladatok, vagyis részben a pályázati források fölötti rendelkezés mellett kevésbé ismert tény, hogy a választási igazgatás területi és helyi szintje szorosan kapcsolódik az önkormányzati hivatali rendszerhez, gyakorlatilag erre épül.
A (vár)megyei illetőségű területi választási irodák vezetői ugyanis a megyei jegyzők, akiket a megyei közgyűlés elnöke nevez ki, pályázat útján, határozatlan időre. A megyei jegyzők készítik fel a települési jegyzőket a választásokra és felelnek a választások lebonyolításának rendkívül összetett feladatáért, így a választási igazgatás területi szintjének kulcsszereplői.
A megyei önkormányzati rendszer átalakítása így szükségképpen magával hozza a választási igazgatás területi rendszerének átalakítását is. Egyetlen miniszterelnöki Facebook-bejegyzésből számtalan további kérdés merül fel: mi lesz a megyei jegyzőkkel, ki választja vagy nevezi ki őket, mi lesz magukkal a megyékkel, és megmaradnak-e egyáltalán a megyék.
