Ligeti Miklós alkotmánybíró-jelölt: a vagyonvisszaszerzési hivataltól az Alkotmánybíróságig
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója néhány hete még a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére pályázott, most pedig a Tisza-frakció alkotmánybírói jelöltjeként folytathatja pályáját. A szakjogász korábban több alkalommal bírálta élesen az Alkotmánybíróság működését.
Augusztus 25-én az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság meghallgatásán Ligeti Miklós határozottan kijelentette: „Végre egyszer csináljuk meg az elszámoltatást, ha már az 1990-ben elmaradt.” A meghallgatáson az NVVH élére pályázók egyike volt, és széles körben őt tartották a befutónak, végül azonban nem őt, hanem Unger Annát választották a szuperhatóság élére. Arra a kérdésre, hogyan éli meg a döntést, Ligeti úgy fogalmazott: „Nincsenek érzelmeim és nincs lelkiállapotom.”
Szakmai pálya az államigazgatásban és a civilszférában
Ligeti Miklós Zoltán pályafutása 1999-ben az Országgyűlésben indult szakértőként. Jogi diplomáját 2002-ben szerezte az ELTE-n cum laude, szakvizsgáját 2006-ban tette le jeles eredménnyel, eközben évekig büntetőjogi kutatásokat végzett az Országos Kriminológiai Intézetben. 2002 és 2006 között az ügyészségen töltötte fogalmazói gyakorlatát, elsősorban nyomozásfelügyeleti és vádelőkészítési területen.
2007-től 2012-ig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, majd a Belügyminisztériumban dolgozott titkárságvezetőként és főosztályvezető-helyettesként, ahol büntetőjogi, rendőrségi és nemzetbiztonsági szabályozással foglalkozott. Részt vett a közérdekű bejelentők védelmére irányuló első magyarországi szabályozás megalkotásában is.
Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója 2013 óta dolgozott együtt Ligetivel. Elmondása szerint Ligeti jogi felkészültsége, a nemzetközi korrupciós szabályozás ismerete, valamint általános műveltsége is kimagasló. „Ráadásul hatalmas a munkabírása, a tizenhárom, együtt dolgozott év alatt nem tudtam tőle olyan szakmai feladatot kérni, amit ne teljesített volna” – tette hozzá Martin.
Az ügyvezető igazgató szerint Ligeti „nagyon jól felkészült, nagy tudású, konfrontációt is bátran vállaló szakjogász”, aki mind az NVVH-elnöki, mind az alkotmánybírói pozícióra alkalmas. Martin meglátása szerint Ligeti pályafutásának csúcsára érkezik, hiszen az ország egyik legnagyobb presztízsű pozíciójáról van szó.
Korábbi kritikák az Alkotmánybírósággal szemben
Ligeti 2021-ben élesen bírálta az Alkotmánybíróságot, amikor a Transparency International csatlakozott akkori ellenzéki képviselők beadványához. Az indítvány szerint az állam több ezermilliárd forintnyi közvagyont szervezett ki olyan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba, amelyeknél nem érvényesülnek megfelelően a nemzeti vagyon alkotmányos védelmének követelményei. Ligeti akkor úgy fogalmazott: „Annál fontosabb lenne, hogy az Alkotmánybíróság végre felnőjön a feladatához és alkotmányos rendeltetésének eleget téve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat szentesítő törvény megsemmisítésével gondoskodjék a nemzeti vagyon védelméről.”
2024-ben a Transparency International Magyarország panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, miután a Szuverenitásvédelmi Hivatal elsőként vizsgált civil szervezetként vette célba a szervezetet. A panaszban kifogásolták, hogy a hivatal működése és a vizsgálat sérti a véleménynyilvánítás szabadságához és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság novemberben meghozott határozatában elutasította a panaszt, amelyet Ligeti később élesen bírált.
Alkalmazható-e a korábbi rendszerkritikus szerep az Alkotmánybíróságon?
Martin József Péter szerint Ligeti eltökélten megy előre, és vállalja a konfrontációt akkor is, amikor ellenszélben kell dolgozni. „Mást se csináltunk az elmúlt 13 évben, mint harcoltunk a rendszerszintű korrupcióval, ami egyet jelentett azzal, hogy a kormánnyal is folyamatos konfrontációban álltunk. Nyilván nem ugyanaz egy autokráciában harcolni a hatalommal és egy demokráciában adott esetben ellentmondani a hatalomnak, de én azt gondolom, hogy ő erre alkalmas lesz. Tehát ha úgy érzi, hogy ellent kell mondani, akkor ellent fog mondani a mai hatalomnak is” – fogalmazott Martin, hozzátéve, hogy a Tiszának vélhetően nem volt kifogása e hozzáállás ellen, hiszen különben nem jelölték volna alkotmánybírónak.
A jelölés sorsa a parlamenti többség döntésén múlik. Mivel a Tisza-frakció jelölte Ligetit, és a frakciónak stabil kétharmados többsége van, a megválasztás a jelek szerint formalitásnak tűnik.
