Turi Attilát újraválasztották az MMA elnökének
Turi Attilát választotta újra elnökévé a Magyar Művészeti Akadémia október 7-i tisztújító közgyűlése. Megbízatása újabb három évre, 2026. november 5-től 2029. november 4-ig szól. A döntést zárt ülésen hozták meg a Pesti Vigadóban. Turi Attila kihívója Zoboki Gábor építész volt.
A közgyűlés Richly Gábort választotta meg főtitkárrá, megbízatása ugyanerre a hároméves időszakra szól. A két alelnöki posztra Szurcsik Józsefet és Rátóti Zoltánt választották meg.
A tisztújítást megelőző nyilvános szakaszban Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott felszólalást. Beszédében az MTA alapításának kétszázadik évfordulójából indult ki, és felidézte, hogy az Akadémia működésének első időszakában a tudomány és a művészet szorosan összetartozott. Kodály Zoltántól idézte: „Tudomány és művészet nem mehet el egymás nélkül.”
Kecskeméti Gábor beszélt arról is, hogy 1992-ben az MTA létrehozta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, ezzel párhuzamosan alakult meg civil szervezetként a Magyar Művészeti Akadémia, amely 2011-től köztestületként működik. Szólt arról, hogy az elmúlt években az MTA és az MMA sorsa ellentétesen alakult: 2019-ben a kormányzat leválasztotta az MTA-ról a kutatóintézeti hálózatot, miközben az MMA állami támogatása dinamikusan növekedett. A főtitkár mintegy 15 milliárd forintos nagyságrendű éves költségvetési támogatást említett.
A tisztújítást több belső vita előzte meg. Az elnöki tisztségért Turi Attila jelenlegi elnök és Zoboki Gábor építész indult. A jelölőbizottság Turi Attilát ajánlott jelöltként, Zoboki Gábort további jelöltként tüntette fel, ami vitát váltott ki a tagok egy része szerint.
