Feszültségek a Közel-Keleten: Irán Bahreint és Kuvaitot támadta
A közel-keleti konfliktus újabb éles fordulatot vett, mivel Irán ultimátumot adott Bahreinnek és Kuvaitnak, a Hormuzi-szoros forgalmát pedig teljesen lezárták. Az iráni Forradalmi Gárda pénteken reggel dróntámadást indított egy bahreini amerikai katonai bázis ellen, ahol amerikai helikopterek és felderítő-repülőgépek állomásoznak. A kuvaiti hadsereg is bejelentette, hogy iráni rakéták és drónok érték az országot, ami miatt a légvédelmi szirénák megszólaltak, és a helyi hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy keressenek menedéket.
Az amerikai hadsereg, amely jelenleg több mint 50 ezer katonát állomásoztat a térségben, péntek hajnalban befejezte az iráni helyszínek ellen indított támadásait, amely közel nyolc órán át tartott. A Középső Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az akciók célpontjai part menti megfigyelő- és légvédelmi állások voltak, továbbá katonai logisztikai infrastruktúrák, válaszul az Egyesült Államok által korábban végrehajtott támadásokra.
Donald Trump elnök csütörtökön a nemzethez intézett beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nagy győzelmet arat Iránban”, és a lakosság hamarosan megláthatja ennek eredményeit. Irán reagálva az amerikai támadásokra, azt állította, hogy teljes mértékben ellenőrzik a Hormuzi-szorost, és mindaddig nem engedik át a kőolaj- és földgázszállítmányokat, ameddig az Egyesült Államok folytatja támadásait.
A helyzet tovább fokozódott, amikor Ebrahim Zolfakari, az iráni fegyveres erők szóvivője, kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros nem lehet alku tárgya, és már a hét elején kilátásba helyezte a regionális energiaexport leállítását. Az iráni állami média szerint a kuvaiti légvédelmi rendszer is hatékonyan reagált a támadásokra, azonban a konkrét részletek eddig nem kerültek megerősítésre.
A feszültségek fokozódásával egyre valószínűbb, hogy a közel-keleti helyzet tovább eszkalálódik, aminek következményeként a helyi lakosság élete is veszélybe kerülhet. Az amerikai és iráni hadseregek közötti összecsapások, valamint a környező országok érintettsége világos jelét adják annak, hogy a régió geopolitikai stabilitása komoly kihívások előtt áll.
