Tatárjárásról és az elmúlt 16 évről – értelmes, felnőtt embereknek
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 7-én az Országgyűlésben napirend előtti beszédében az elmúlt 16 évet a tatárjárás pusztításához hasonlította. Szavai szerint „az elmúlt 16 évben olyan pusztítást szabadítottak ránk, amely pontosan úgy hagyta maga mögött a kiszáradt alföldi földeket (…) és a megalázott pedagógusok elnémított iskoláit, mintha egy idegen fosztogató sereg vonult volna át rajtuk”.
A beszéd nyomán érdemes számba venni, mit is jelent ez a hasonlat a tények tükrében. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Muhi községben a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a 15 évesnél fiatalabb népesség száma változatlan maradt, míg a szomszédos, nagyobb Sajószögeden jelentősen nőtt. Muhin a négyszobás vagy annál nagyobb lakások aránya 42 százalékra emelkedett, a lakások egyötödébe légkondicionálót szereltek, napelemmel pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint arányaiban több lakás rendelkezik, mint Budapest XII. kerületében. Sajószögeden már minden tizedik lakáshoz tartozik napelem.
A község középületeit – a községházától az orvosi rendelőn át a közösségi házig – felújították, a legutolsó házat is rákötötték a csatornahálózatra, kültéri kondipark létesült, és kétévente helyi veteránautó- és motorszépségversenyt rendeznek. A muhi iskola tanulói a Petőfi Kulturális Program keretében budapesti zenés tízórain vettek részt, a MÜPA épületében dzsesszt hallgattak. A program keretében 2023 ősze óta több mint 800 településen zajlottak levéltári foglalkozások, 45 kistérségben 4000 gyerek próbálhatott ki cirkuszi eszközöket, és számos iskola diákjai vehettek részt ingyenes vígopera-látogatáson.
A miniszterelnök beszédében azt is mondta, hogy az elmúlt 16 évben „a magyar családok milliói a puszta mindennapi túlélésért küzdöttek”. A „milliói” kifejezés nagyságrendileg legalább kétmillió családot jelent, ami az összes magyar család mintegy 77 százaléka. Ezzel szemben szeptemberben 400 ezer gyermek után nyújtottak iskolakezdési támogatást.
A Kopp Mária Intézet Eurostat-adatokon alapuló összeállítása szerint 2010-ben a gyermekes háztartások 78,6 százaléka nem tudott megbirkózni váratlan pénzügyi kiadásokkal, az uniós átlag akkoriban 39,3 százalék volt. 2024-re ez az arány 29,1 százalékra csökkent, 32,2 százalékos uniós átlag mellett; a javulás mértéke messze Magyarországon volt a legnagyobb.
A szerző felveti: ha a jövőre vonatkozó „belesodródunk a háborúba” szövegben hinni fájó mértékű butaság, miért gondolja bárki, hogy a valós adatok helyett a 16 éves tatárjárás narratíváját kell elfogadni. Értelmes, felnőtt emberek között az ilyen állításokat nem stiláris alakzatokkal szokás vitatni, hanem tényszerűbb vonatkozó számadatokkal. A szerző szerint a tényszerű és konstruktív vita kezdődhet akár az „elnémított iskolákkal” és a 2025-ös PISA-felmérés most közzétett eredményeinek elemzésével is.
