Megdöbbentő adatok a titkos megfigyelésekről Magyarországon
A legfrissebb statisztikák alapján Magyarországon 2010 és 2026 áprilisa között közel 19 ezer titkos megfigyelést hagytak jóvá, ami példátlan mértékűnek számít a nemzetbiztonsági szférában. Az adatok szerint mindössze ötven kérelem került elutasításra, ami azt jelzi, hogy a jóváhagyási arány közel százszázalékos. Szakértők ezt a helyzetet a megfigyelések feletti kontroll hatékonyságának komoly kérdéseire mutatják rá.
Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint az Orbán-kormány 16 éves regnálása alatt összesen 18 906 alkalommal járultak hozzá a titkosszolgálatok nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésére irányuló kérelmekhez. Az adatokat a 24.hu közérdekű adatigényléssel szerezte meg, majd részletes elemzésnek vetette alá a biztonságpolitikai szakértőkkel, Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával és Remport Ádámmal, a TASZ kutatójával.
A jóváhagyások többnyire nem bűnüldözési célú megfigyelésekre vonatkoznak, hiszen azok engedélyezése a bíróságok hatásköréhez tartozik. Az engedélyezett megfigyelések inkább a nemzetbiztonság védelmét szolgálják, ideértve a szélsőséges csoportok, külföldi hírszerzők vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető egyének monitorozását.
Domináló szerep az Alkotmányvédelmi Hivatalnál
Az Alkotmányvédelmi Hivatal kérelmei dominálnak a statisztikákban, hiszen a 10 403 kérelemből csupán harmincat utasítottak el. Ezzel szemben a Terrorelhárítási Központ már 3740 alkalommal nyújtott be kérelmet, és ezek közül csak három nem kapott jóváhagyást.
Szemben a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal 3320 kérelmével, amelyből mindössze 13 nem kapott támogatást, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat összesen 1371 kérelmét elfogadták, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat minden egyes 122 kérelme zöld utat kapott.
Folyamatos növekedés a megfigyelések számában
A megfigyelések éves bontás alapján is figyelemre méltó trendet mutatnak. A 2010-es évek elején még évente 800 alatti jóváhagyott kérelem volt, ma viszont az utolsó öt-hat évben rendszeresen meghaladta az 1300-as határt. A csúcsot 2021 jelentette, amikor 1469 kérést hagytak jóvá, és ebben az esztendőben egyetlen elutasítás sem történt.
A titkos információgyűjtés határai
Tarjányi Péter szakértő rámutat, hogy a titkos információgyűjtés már jóval túlmutat az egyszerű telefonlehallgatásokon. A megfigyelési módszerek közé tartozhatnak a személyek nyomon követése, lakások és irodák titkos átvizsgálása, valamint különféle elektronikus eszközök megfigyelése is.
A szakértők aggodalmukat fejezik ki a szürke zónák miatt, amelyek nyitva állnak a szolgálatok számára. A modern technológiák lehetővé teszik, hogy a mobiltelefonok kamerája, mikrofonja és adattartalma hozzáférhetővé váljon, amennyiben a szolgálatok engedélyt kapnak erre. A Pegasus kémszoftver formájában korábban már hallottunk hasonló módszerekről.
A TASZ kutatója, Remport Ádám, figyelmeztet arra, hogy a gyakorlatban a titkos megfigyelések többsége soha nem kerül nyilvánosságra, és az érintettek általában nem tudnak arról, hogy figyelik őket. Az Európai Emberi Jogi Bíróság többször kifogásolta a magyarországi jogi keretek hiányosságait, amelyek nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges visszaélésekkel szemben.
