Közigazgatási reformot tervez a román kormány
A néhány hete kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) települések és megyék összevonásával alakítaná át Románia közigazgatási rendszerét. A tervek szerint a kisebb települések jelentős része nem képes önállóan fenntartani magát, működésük pedig aránytalanul nagy terhet ró az állami költségvetésre. A párt eredetileg az 1500 főnél kisebb települések összevonását vetette fel, a hét elején azonban már a 3000 fős lakosságszám jelent meg lehetséges határként, időközben pedig az 5000 fős határ is felmerült, amelynek alkalmazása a romániai önkormányzatok mintegy háromnegyedének megszűnését eredményezné.
Egyelőre nincs írásos tervezet
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: egyelőre semmiféle írásos tervezet nem készült, a kiszivárgó elképzelések azonban elfogadhatatlanok a magyarság számára. A politikus tudomása szerint a kormányon belül sem készült még konkrét, írásos javaslat. Szavai szerint a közigazgatási reform összetett szakmai kérdés, amelyet alapos előkészítés és társadalmi egyeztetés nélkül nem lehet felelősen végrehajtani. Számításai szerint már az 1500 fős határ alkalmazása is 429 település beolvasztásával járna, amelyek közül 53 magyarlakta, 30-at pedig jelenleg magyar polgármester vezet.
Több mint ötven magyar település veszélyben
Az RMDSZ nem ellenzi az észszerű közigazgatási reformot, de a felülről elrendelt összevonások helyett az önkéntes társulásokat és a pénzügyi ösztönzőkkel támogatott együttműködéseket részesíti előnyben. Az ügyvezető alelnök emlékeztetett arra, hogy Cseke Attila korábbi közigazgatási miniszterként már kidolgozott egy ilyen koncepciót. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint a települések önállósodása sok esetben infrastrukturális fejlődést, új beruházásokat és kedvezőbb demográfiai folyamatokat eredményezett.
A megyerendszert is átalakítanák
Dragoș Benea, a PSD alelnöke, a reform kidolgozásával megbízott munkacsoport vezetője szerint a megyerendszer átalakítására is szükség van, ugyancsak összevonások révén. Időközben egy olyan térkép is terjedni kezdett, amely a táblabíróságok illetékességi területeinek mintájára szervezné át a megyéket. Eszerint Hargita megyét Maros megyébe, Kovásznát Brassóba, Szatmárt Biharba, Aradot pedig Temes megyébe olvasztanák be. Az elképzelés különösen érzékenyen érintheti az erdélyi magyarságot, mivel az összevonások következtében több közigazgatási egységben jelentősen csökkenhetne a magyar lakosság aránya, ami a magyar közösségek politikai képviseletére és az anyanyelvhasználati jogok érvényesítésére is hatással lehetne.
Ismeretlen eredetű térképek
Horváth Anna elmondta, hogy az RMDSZ is találkozott a nyilvánosságban terjedő térképekkel, ám azok eredete ismeretlen, nem tekinthetők hivatalos kormányzati tervezetnek. Hozzátette: hasonló elképzelések korábban Traian Băsescu államfősége idején és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről is felmerültek. Az RMDSZ semmilyen olyan kezdeményezést nem támogat, amely megyei szinten kisebbségbe szorítja Székelyföld magyar közösségeit, vagy rontja a partiumi magyarság arányát az ottani megyékben, és a parlamentáris demokrácia minden eszközével küzdeni fog az ilyen törekvésekkel szemben.
Népszavazás kellene a határok módosításához
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a közigazgatási határok módosításához az érintett helyi közösségek hozzájárulása, vagyis népszavazás szükséges. Emellett a jogszabályok tiltják az olyan átalakításokat, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati jogok sérelmével járnának, például ha egy kisebbség aránya az új közigazgatási egységben 20 százalék alá csökkenne. E feltételek betartása esetén az RMDSZ kész tárgyalni a közigazgatási rendszer átalakításáról.
Román polgármester is tiltakozik
A tervezett összevonások a román politikusok körében is heves ellenállásba ütköztek. Vladimir Petrut, a Máramaros megyei Kapnikbánya nemzeti liberális párti polgármestere egy televíziós nyilatkozatban kijelentette: ha a reform során megszüntetik települése városi rangját, vagy Máramaros megyét más megyébe olvasztják, népszavazást kezdeményeznek a Romániától való elszakadásról. A polgármester szerint Máramaros történelmi önállóságát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Különösen azt kifogásolta, hogy az egyik elképzelés szerint Máramaros megyét Kolozs megyébe olvasztanák. Állítása szerint Kapnikbánya pénzügyileg önfenntartó, megfelelő infrastruktúrával rendelkezik, és költségvetésének mindössze 9 százalékát fordítja az önkormányzat működtetésére, ezért indokolatlannak tartja, hogy a település önállóságát takarékossági okokra hivatkozva megszüntessék. Utcai tiltakozásokat is kilátásba helyezett.
A reform részleteiről egyelőre nem született végleges döntés, a PSD munkacsoportja a tervek szerint 2027 márciusának végéig dolgozza ki javaslatát.
