Demkó Attila: Trump gyengülése jó hír Ukrajnának, Moszkva időprésbe kerülhet
A demokraták félidős választási győzelme javíthatja Ukrajna finanszírozási kilátásait, és enyhítheti az európai szövetségesek terheit, az amerikai külpolitika alapvető irányát azonban továbbra is Donald Trump határozza meg – mondta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. Szerinte Moszkva számára kedvezőtlen az amerikai elnök gyengülése, de ettől Putyin még nem kényszerül mindenáron megegyezésre. Az orosz vezetés egyelőre abban bízhat, hogy az ukrán infrastruktúra elleni téli támadásokkal ér el olyan eredményt, amelyre a fronton nem volt képes.
A demokraták a Kongresszus mindkét házában megszerezték a többséget, így Trumpnak elnöksége hátralévő két évében erősebb törvényhozási ellensúllyal kell számolnia. A szakértő szerint a finanszírozás, a katonai segítségnyújtás és a diplomácia kérdését érdemes különválasztani. A külpolitika legfőbb döntései továbbra is az elnöknél maradnak, de a finanszírozásban változás jöhet, mivel Trumpnak több kompromisszumot kell kötnie a Kongresszussal. Az új erőviszonyok nem azonnal érvényesülnek: 2027. január 3-áig a jelenlegi republikánus többség marad hivatalban.
A nagyobb amerikai szerepvállalás az európai országok és más szövetségesek hozzájárulásaira is hatással lehet, és inkább Európáról vehet le terhet – fogalmazott Demkó. Jelenleg a kontinens és néhány más szövetséges finanszírozza az egyre növekvő ukrán szükségleteket, amelyek részben az orosz légitámadások gazdasági következményeivel magyarázhatók. Korainak tartja azonban kijelenteni, hogy Európa már fellélegezhet, mert egyelőre nem látszik, milyen stratégiát követnek majd a demokraták.
A szakértő óvatosságra intett a választói felhatalmazás értelmezésében is: a Trumptól elforduló amerikaiak jelentős része az iráni háború miatt büntette a republikánusokat, és általában idegenkedik a külföldi szerepvállalásoktól, így a demokraták támogató alapállásából nem következik automatikusan a nagyobb ukrajnai kiadások támogatása.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának pénzügyi segítségre vagy fegyverekre lenne-e szüksége, Demkó azt hangsúlyozta: a kettőt nem lehet egymás alternatívájaként kezelni. Példaként a Patriot-rendszerek elfogórakétáit említette: a többletforrásokról születhet politikai megállapodás, a rendelkezésre álló fegyverkészletek mennyisége azonban ettől nem változik meg azonnal. Az iráni háború megítélése szerint különösen kedvezőtlenül érintette Ukrajnát: elvitte a figyelmet, a pénzt és az energiákat, és az energiaárakon keresztül az európai gazdaságok mozgásterét is szűkítette.
„Trump gyengülése nyilván nem jó hír Oroszországnak” – jelentette ki Demkó. Szerinte Moszkvában is érzékelik, hogy az amerikai elnök mozgástere szűkül, és hogy hátralévő elnöki időszakát érdemes lehet megállapodásra felhasználni. Hozzátette: nem arról van szó, hogy Trump orosz ügynök lenne, egyszerűen a megszokott nyugati diplomáciai megközelítéstől eltérő, üzleti, tranzakcionális alapon látja a világot.
A választási eredmény ellenére Demkó egyelőre nem látja annak jelét, hogy Moszkva mindenáron meg akarna állapodni. Jelenleg azt tartja valószínűnek, hogy Oroszország kivárja a telet, és az ukrán hátországra mért csapásokkal próbál engedményekre kényszeríteni. Ha Oroszország fél éven belül nem töri meg Ukrajnát, jelentősen növekedhet az orosz megegyezési készség – fogalmazott.
A fronthelyzet értékelésekor Demkó egyszerre emelte ki az ukrán alkalmazkodás eredményeit és azok korlátait. Ukrajna az idén több területen kellemetlen csapásokat mért Oroszországra, különösen Liman környékén, de egy-egy sikerből nem következik, hogy az egész háborúban fordulat állt volna be. Másutt az orosz hadsereg tudott előrelépni, például Konsztantyinivka és Dobropillja környékén. „Az ukrán gátak kitartanak, az orosz áradatot sikerült megállítani, de az még nem vonult vissza” – érzékeltette a helyzetet.
Az ukrán sikerek egyik fontos tényezőjének az oroszok által illegálisan használt Starlink-hozzáférés megszüntetését tartja, amelyben a Trump-adminisztráció támogatásának is szerepet tulajdonít. Ez az előny azonban nem feltétlenül marad tartós, mert Oroszország saját műholdas kommunikációs rendszert épít ki.
Demkó a következő hónapokra az orosz kivárást tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Moszkva folytathatja a tárgyalásokat, és jelezheti Washington felé megállapodási készségét anélkül, hogy feladná a téli hadjárathoz fűzött reményeit. Részmegállapodások létrejöhetnek, például egy fekete-tengeri tűzszünet, az energetikai infrastruktúrát védő megállapodás esélyét azonban kisebbnek látja. Tavasszal kerülhet sor az orosz lehetőségek újabb érdemi felülvizsgálatára.
A rendezés nem kizárólag területi kérdés: a szankciók jövője, az európai biztonsági rendszer átalakulása, valamint a NATO bővítésével kapcsolatos orosz igények is a tárgyalások lényeges témái közé tartoznak. „Szimbolikusan mindenképpen a Donbasz a legfontosabb, de nem csak erről szól a történet” – hangsúlyozta.
