Piros lapot kapott Brüsszel, saját ellenőrei akasztották meg a reformot
Komoly akadályba ütközött az Európai Bizottság dohánytermékekre vonatkozó szabályozásának felülvizsgálata: a testület független szakmai ellenőrző szerve ismét negatív véleményt adott a készülő javaslatot megalapozó hatásvizsgálatról. Korábban a gazdasági és társadalmi következmények elégtelen elemzését, az intézkedések aránytalanságát és a tudományos bizonyítékok hiányosságait kifogásolták.
Várhelyi Olivér egészségügyért felelős uniós biztos eredetileg decemberben terjesztette volna elő a javaslatot, a mostani fejlemények miatt azonban 2027-re tolódhat a folyamat.
Újabb fordulat következett be az uniós dohányszabályozás átalakításában. Az Európai Bizottság Szabályozás-ellenőrzési Testülete (RSB) negatív véleményt adott a dohánytermékekről szóló irányelv (TPD) felülvizsgálatához készülő hatásvizsgálatról. Ez veszélybe sodorhatja Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa decemberre tervezett előterjesztését.
A felülvizsgálat azért is jelentős, mert a 2014-ben elfogadott, 2016 óta alkalmazott TPD mint európai uniós irányelv szabályozza a nikotintartalmú termékek előállítását, összetételét, csomagolását, címkézését és forgalmazását, tehát a végleges jogszabály minden európai uniós állampolgár életére hatással lehet gazdasági és közegészségügyi szempontból. Az RSB feladata pedig biztosítani azt, hogy az Európai Bizottság döntései megfelelő hatásvizsgálatokon, adatminőségen és kiegyensúlyozott elemzéseken alapuljanak.
Nem ez az első kihívás a dohánytermékekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata során: az áprilisban közétett dokumentum szerint az RSB az Európai Bizottság jelenlegi dohányügyi szabályozási keretének értékeléséről is negatív véleményt adott. Az értékelés a TPD-re, valamint a TAD-ra, vagyis a dohánytermékek reklámozásáról szóló irányelvre és más kapcsolódó uniós dohányellenőrzési intézkedésekre terjedt ki. Az RSB akkor többek között a bizonyítékok elégtelenségét, valamint az adópolitikai és a tagállami intézkedések szerepének hiányos elemzését kifogásolta.
A jelenlegi negatív vélemény már nem a meglévő szabályok értékeléséről szól, hanem a közelgő reform hatásainak értékeléséről. A teljes szöveget még nem publikálták, de az RSB újabb negatív értékelése arra is utalhat, hogy egy olyan horderejű döntés, ami minden uniós állampolgárra hatással van, jóval szélesebb körű szakmai megalapozottságot igényel.
A feketepiacnak kedvezhetnek a további szigorítások?
A tervezett szigorításokról a közelmúltban több szakmai és politikai kezdeményezés is napvilágot látott. A Dohányzás Visszaszorításának és az Ártalmak Csökkentésének Nemzetközi Szövetsége (SCOHRE) október 12-én Várhelyi Olivérhez intézett levelében arra figyelmeztetett, hogy az új szabályozásnak a tudományos bizonyítékokra alapozva figyelembe kell vennie, hogy a különböző nikotintartalmú termékek eltérő kockázatúak lehetnek. A szigorú korlátozás szűkítheti a tudományos értékelés lehetőségét, miközben akaratlanul is visszafoghatja a cigarettázó felnőttek számára potenciálisan alacsonyabb kockázatot jelentő alternatívák fejlesztését – fogalmazott a SCOHRE.
A szervezet azt is kiemelte, hogy az esetleges további szigorítások az illegális piac erősödésével is járhatnak, így alááshatják a közegészségügyi célokat.
A következő hónapokban az lesz a döntő kérdés, hogy az Európai Bizottság miként reagál az RSB kifogásaira, és mikor tudja ismét benyújtani az átdolgozott hatásvizsgálatot. Mindenesetre a decemberi előterjesztés ezzel bizonytalanná vált, új hivatalos menetrendet még nem jelentettek be. Az uniós dohányszabályozás átalakítása tehát nem került le a napirendről, de a mostani fejlemények egyértelművé tették: a politikai és közegészségügyi célok mellett a gazdasági, társadalmi és tudományos megalapozottságot is igazolni kell.
