Varga Mihály éles határvonalat húzott a parlamentben, itt a jegybankelnök nyolc pontja
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés szerdai ülésén számolt be a jegybank 2025-ös tevékenységéről, és hangsúlyozta, hogy több területen is szakítottak az MNB előző vezetésének gyakorlatával.
A jegybankelnök felidézte, hogy hivatalba lépésekor az infláció volt a figyelem középpontjában, és a jelölti meghallgatásán rögzített célkitűzésekhez következetesen tartják magukat. Ezek közé sorolta az árstabilitás elérését és fenntartását, a tartalék megfelelő biztosítását, a racionális és hatékony működést, valamint a kormánnyal és a nemzetközi partnerekkel való együttműködést.
A gazdálkodás sarokszámai szerint a jegybank vesztesége 2024-hez képest 234,7 milliárd forinttal csökkent. A saját tőke állománya 2025. december végén 1395,4 milliárd forint negatív egyenleget mutatott, ami 269,8 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A működési költségekre előirányzott összeget 10,7 milliárd forinttal csökkentették, amit további 4,2 milliárd forinttal sikerült mérsékelni.
Varga Mihály nyolc pontban foglalta össze a legfontosabb eredményeket: az alapmandátum teljesítését, az infláció leszorítását; a forint árfolyamának stabilizálását; a tartalékok korábbinál magasabb szintre emelését; a geopolitikai és gazdasági bizonytalanság figyelemmel kísérését; a bankrendszer stabilitásának megőrzését és megerősítését; az áttekinthető és racionalizált működés megteremtését; a jegybanki alapítványok működésének felülvizsgálatát; valamint a nemzetközi jelenlét erősítését.
Az MNB megszüntette a balatonakarattyai oktatási- és konferenciaközpontot, a 1422 darabos kortárs műalkotásokból álló gyűjtemény harminc múzeumban kapott új otthont, a munkavállalói létszámot 15 százalékkal csökkentették, valamint felmondták a nagy költségű ingatlanbérleti szerződéseket.
Az alapítványok kapcsán már 2025 áprilisában feljelentéseket tettek, és hasonló lépésre szánták el magukat a székházfelújítás, valamint további öt ingatlan esetében. A vagyonmentésre irányuló lépések eredményeként több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni.
Varga Mihály kiemelte azt is, hogy a jegybank ne elefántcsonttoronyként működjön: a Kereskedelmi és Iparkamarával vállalati konjunktúrakutatást indítottak, elindult az öt csapás program a kibercsalások ellen, a Központi Visszaélésszűrő Rendszer pedig hozzájárult a kártyás és átutalásos visszaélések számának csökkenéséhez.
A parlamenti vitában Csőszi Attila a Tisza Párt részéről kiemelte, hogy az új vezetés szakított a burkolt támogatások politikájával, és végrehajtotta a nem konvencionális eszköztár kivezetését. Boda Nikoletta államtitkár szerint a beszámoló fordulatról tanúskodik, de a bérköltségek mérete kapcsán aggályainak adott hangot. Simicskó István a végkielégítések bérköltség-növelő hatására mutatott rá. Palóc André a felelősen működő, szakmailag stabil jegybank képét hangsúlyozta. Apáti Istvánt meglepte, hogy a tiszások fukarkodnak a kritikákkal, és felsorolta a vizsgálandó ügyeket: a székházfelújítást, az alapítványi vagyongazdálkodást, a vállalati kötvények kockázatelemzését, valamint a működési költségeket.
Banai Péter Benő alelnök rögzítette, hogy minden adatot és dokumentumot az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátanak, és arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes összevetni a jegybanki fizetéseket más bérekkel, például a bankszektorban elérhető szintekkel. Varga Mihály végül így összegzett: „Az irány jó, ennek szellemében folytatjuk a munkát.”
