Óriási meglepetés történt az építőiparban, a paksi fenékküszöb is bejátszhatott
Váratlan fordulatot hozott az augusztus a magyar építőiparban: három hónap visszaesés után 21,9 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, miközben az új szerződések volumene több mint a felével csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatai szerint az építőipari termelés éves összevetésben 21,9, júliushoz képest pedig – a szezonális és munkanaphatások kiszűrése után – 14 százalékkal nőtt. A fordulat azért is figyelemre méltó, mert júliusban még 12,2 százalékkal csökkent a termelés.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a látványos növekedés mögött elsősorban az út-, vasút- és közműépítések állnak, de a paksi fenékküszöb építése is szerepet játszhatott. „Óriási meglepetést okozott augusztusban az építőipar” – fogalmazott az elemző.
A friss statisztika jelentős különbségeket mutat az építőipar egyes területei között. Miközben az épületek építése 9,6 százalékkal visszaesett, az egyéb építményeké 102,4 százalékkal emelkedett, vagyis több mint megduplázódott. A növekedést elsősorban az út- és vasútépítések, valamint a közműberuházások húzták, amelyeknél az alacsony tavalyi teljesítmény is szerepet játszhatott.
A Dunában kialakított paksi fenékküszöb célja a folyó vízszintjének emelése az atomerőmű hűtővízellátásának biztosítása érdekében. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kiugró növekedés hátterében egyedi tényezők is állhatnak, ezért a paksi beruházás lehetséges hatása önmagában még nem bizonyít tartós ágazati fellendülést.
Több mint a felével zuhantak az új megrendelések
A látványos termelési adat ellenére az építőipar kilátásai továbbra is bizonytalanok. Az augusztusban megkötött új szerződések volumene 55,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, igaz, a visszaeséshez a magas tavalyi bázis is hozzájárult. Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 13,8, az egyéb építményeké 66,5 százalékkal csökkent. Az augusztus végi teljes szerződésállomány pedig 11,4 százalékkal volt kisebb a tavalyinál.
Regős szerint ezek a számok arra utalnak, hogy a mostani növekedésből egyelőre nem lehet hosszabb távú következtetéseket levonni. „Egyelőre tehát a mai adatból óvatosan vonnék le hosszabb távú következtetést” – fogalmazott a közgazdász.
A következő hónapokban az állami nagyberuházások visszafogása és az építőipari nagyvállalatokat érintő bizonytalanságok is fékezhetik a teljesítményt. A vállalatok beruházási kedvét ráadásul a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, köztük az iráni háborúhoz kapcsolódó energiaár-sokk is visszafoghatja. Az elemző szerint mindez azért különösen fontos, mert az új megrendelések visszaesése a következő hónapok építőipari teljesítményére is hatással lehet.
Az uniós pénzek és az Otthon Start hozhatnak fordulatot
Hosszabb távon ugyanakkor több tényező is javíthatja az építőipar helyzetét. Regős szerint az európai uniós források rendelkezésre állása új lehetőségeket teremthet, bár továbbra is kérdéses, hogy ezek hatása mikor jelenik meg az ágazat teljesítményében. A bérlakásépítési program, valamint a vasútépítések és -felújítások felgyorsítása egyaránt új megrendeléseket jelenthet az építőipari vállalkozásoknak. Emellett az uniós támogatások a vállalati beruházásokat is ösztönözhetik.
A lakásépítések szempontjából Regős különösen fontosnak tartja az Otthon Start Program jövőjét. Az elemző szerint meghatározó lesz, hogy az államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelt biztosító konstrukció fennmarad-e, legalább az új építésű ingatlanok esetében.
A mostani kiugró adat értékelésénél azt is érdemes figyelembe venni, hogy az év első nyolc hónapjában az építőipari termelés mindössze 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az augusztusi fordulat tehát kedvező fejlemény, de Regős értékelése alapján az ágazat tartós élénküléséhez a megrendelések és a beruházási környezet javulására is szükség lenne.
