Az IMF szerint gyenge beruházások és demográfiai problémák fékezik a magyar gazdaságot
A Nemzetközi Valutaalap kéthetes budapesti tárgyalássorozat után közzétett előzetes értékelése szerint a magyar gazdaságot több kedvezőtlen tényező is fékezi. Ezek között a gyenge beruházási aktivitást, a bérek és a termelékenység közötti növekvő különbséget, a kedvezőtlen külső környezetet és a demográfiai nyomást emelték ki.
A szervezet szerint az idei költségvetési hiány elérheti a GDP 7–7,5 százalékát, ezért átfogó költségvetési és szerkezeti reformokra van szükség. Az IMF ugyanakkor kedvező jelzésnek tartja a piacok számára az új kormány európai integráció iránti elkötelezettségét és az átláthatóbb kormányzás ígéretét.
A mintegy 16 milliárd eurónyi korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítása az IMF szerint érdemben támogathatja a gazdasági növekedést és enyhítheti a finanszírozási nyomást. A gazdaság 2026-ban várhatóan mintegy 2 százalékkal, középtávon pedig 2,5 százalékkal bővülhet.
Adóreformot sürget az IMF az euró bevezetéséhez
Az IMF az euró bevezetését hasznos célként értékeli, de hangsúlyozza, hogy ehhez előbb megfelelően fel kell készíteni a magyar gazdaságot. Ehhez rugalmasabb munka- és termékpiacokra, valamint az államháztartás konszolidációjára van szükség.
A szervezet emellett az adórendszer átalakítását is javasolja, többek között progresszív személyi jövedelemadózással, magasabb társasági adókulccsal és a kedvezményes áfakulcsok szűkítésével. A kiadások oldalán az energiaár-támogatások és a kedvezményes hitelprogramok fokozatos visszafogását, a közbeszerzési kiadások csökkentését és a bérekhez kapcsolódó állami kiadások kordában tartását sürgetik.
Az IMF számításai szerint ezekkel az intézkedésekkel a költségvetési hiány 2027-re 5, 2029-re pedig 3 százalékra mérsékelhető lenne.
A monetáris politikával kapcsolatban a szervezet támogatja a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetését, és szerintük további lazításra csak tartósan kedvező inflációs folyamatok esetén kerülhet sor. Az IMF szerint a magyar bankrendszer összességében stabil, ugyanakkor a lakáspiac túlértékeltsége, az állam és a bankok szoros kapcsolata, valamint a vállalati devizaadósság kockázatot jelent.
A szervezet emellett versenyképesebb piaci környezetet, hatékonyabb állami vállalatokat, a kedvezményes vállalati hitelek fokozatos kivezetését és a digitális készségek fejlesztését sürgeti. Az IMF becslése szerint a javasolt költségvetési, monetáris és szerkezeti reformok együttesen 2030-ra akár 2 százalékkal is növelhetik a magyar reál-GDP-t.
