Milliókkal nőhet a gyógyszertámogatás kerete, a génterápiákra is kiterjedhet
Az Egészségügyi Minisztérium előzetes szakmai egyeztetésre bocsátotta az egyedi méltányossági gyógyszerfinanszírozás szabályainak módosításáról szóló tervezetet. A módosítás célja az e körbe tartozó gyógyszerek hozzáférhetőségének javítása és a kiszámítható döntéshozatal – közölte a tárca hétfőn.
A közlemény idézi Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, aki szerint a kormány célja egyértelmű: erősíteni a rendszeres társadalombiztosítási gyógyszerbefogadást, kiszámíthatóbbá tenni a gyógyszerfinanszírozást, érvényesíteni az árkontrollt, és bizonyos esetekben elősegíteni a betegek gyorsabb hozzáférését. Hozzátette: az előző kormánytól teljesen elhibázott struktúrát örököltek, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány az államtól függetlenítve, átlátható eljárási szabályok nélkül, sokszor megkésve, indoklás nélkül meghozott döntésekkel tette csak hozzáférhetővé az egyedi méltányosság alapján igényelt gyógyszereket.
A tárca szerint ebben is változás jön: az alapítványt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőbe integrálják, a folyamatot pedig a betegek jobb ellátása érdekében kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá és biztonságosabbá teszik, úgy, hogy a hozzáférhető gyógyszerek kerete nem csökken.
A minisztérium a témában megjelent sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy az előzetes szakmai egyeztetés nem azonos a nyilvánosan meghirdetett, általános társadalmi egyeztetéssel, ami a folyamat későbbi eleme. Az előzetes szakmai egyeztetés éppen azt szolgálja, hogy az érintett szakmai szereplők a jogszabály-előkészítés korai szakaszában azonosítsák a problémákat, értékeljék a lehetséges következményeket, és módosító javaslatokat tegyenek. Az ilyen egyeztetés során a normaszöveg még érdemben, akár jelentős mértékben is változhat – írták.
A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a szakmai előkészítés alatt álló javaslat egyeztetése és egy már kialakult minisztériumi vagy kormányzati döntés társadalmi egyeztetése két különálló, időben is elkülönülő folyamat, a kettő összemosása etikai kérdéseket is felvet.
A tervezett módosítás legfőbb elvei között szerepel a betegek kötelező tájékoztatása, a jelenlegi jogszabályi korlátok feloldása, a gyártók felelősségének hangsúlyozása, valamint a felíró orvosok költségérzékenységének fokozása. A jogszabálytervezet alapján a kérelmező orvosnak kötelező ismertetnie a páciens és a közfinanszírozó részére a várható egészségnyereség mértékét a szükséges szakirodalmi hivatkozások alapján.
A jelenlegi szabály szerint egy méltányossági engedélyben legfeljebb nyolcmillió forint értékű gyógyszer utalványozható, számos esetben egyhavi dózissal, és jelenleg nem lehet a génterápiák többségét egyedi méltányosság keretében finanszírozni. Ezen változtatnának úgy, hogy az egy beteg ellátására jutó méltányossági támogatás maximális összeghatárának éves összegét az egy főre jutó GDP tízszeresében határoznák meg, így a mostani értékhatárt éves szinten veszik csak figyelembe, ami megkönnyíti a betegek terápiához való hozzájutását, ráadásul a GDP bővülésével az értékhatár folyamatosan nőni fog. A génterápiák esetében a felső határt a GDP ötvenszeresében határozza meg a javaslat. Ezek az értékhatárok nem zárnak ki egyetlen olyan gyógyszert és egészségügyi technológiát sem az egyedi méltányossági finanszírozásból, amelynek most is ilyen módon történik a finanszírozása – tették hozzá.
Az egyedi méltányosság keretében nyújtott gyógyszerek és egészségügyi technológiák jelentős részénél a gyártók nem kérelmezték a társadalombiztosítási befogadást, vagyis a magyar betegek a gyártók döntése miatt nem férhetnek hozzá az innovatív technológiákhoz. Arra szeretnék ösztönözni a gyógyszergyártókat, hogy egyrészt adják be a támogatási kérelmet gyógyszereikre, másrészt a kérelem elbírálása alatt biztosítsanak jelentős árkedvezményt a hazai betegek részére. Amennyiben az árkedvezmény mértéke tükrözi a mostani befogadott technológiák általános árkedvezményét, valamint a hazai és nyugat-európai GDP közötti különbséget, úgy a betegek nagyobb eséllyel juthatnak hozzá az ellátáshoz az egyedi méltányosság keretében.
A módosítás rendezné azt is, hogy olyan esetekben, amelyekben a gyártók nem kezdeményezték a társadalombiztosítási befogadást és nem biztosítják a nyugat-európai áraknál alacsonyabb árat, a felíró orvos intézményi vezetésének jóváhagyása szükséges a költségek 10 százalékos fedezéséhez, ugyanakkor az intézmény költségvetésében az indokolt költségeket a közfinanszírozó megtéríti.
A tervezett jogszabályi változások az új kérelmekre vonatkoznak majd, tehát azok, akik már elkezdték a terápiájukat egyedi méltányossági finanszírozással, annak folytatását a jogszabályok változása esetén is biztosítani fogja a NEAK. A szakmai egyeztetés után a társadalmi egyeztetés következik.
