Ijesztő számot közölt a minisztérium, 48 ezer magyar vár idősotthoni elhelyezésre
Országosan több mint 48 ezer ember szerepel az idősotthonok és gondozóházak várólistáján, miközben összesen alig 62 ezer férőhely van. Arról viszont a Szociális és Családügyi Minisztériumnak nincs adata, hogy közülük hányan várnak kórházi ágyakon.
A minisztérium adatai szerint 2026 augusztusában 45 236 ember várt idősek otthonában, további 2834 pedig idősek gondozóházában történő elhelyezésre. Ez összesen 48 070 várakozó, ami kicsivel több, mint Eger lakossága. Az idősek ápoló-gondozó otthonaiban és gondozóházaiban országosan 61 999 férőhely van, ebből 7803 fővárosi telephelyen, civil, egyházi, fővárosi és állami fenntartásban.
A tárca szerint ez a szám nem azt jelenti, hogy mindenki azonnal be akarna költözni. Sokan egy későbbi igény miatt iratkoznak fel, és a legtöbben inkább saját otthonukban vagy időszakosan szeretnének ellátáshoz jutni. Az átlagos várakozási idő a tárca szerint egy év, ami kedvezőbb annál, amiről olvasók számoltak be: ők olyan intézményekben próbálkoztak, ahol 1–3 év a bejutási idő. Azt, hogy Budapesten hányan várnak és meddig, a minisztérium nem írta meg.
A szociális igazgatásról szóló törvény szerint a fenntartók minden hónapban megküldik a kincstárnak a nyilvántartott kérelmezők adatait, amelyekből területileg és országosan kiszámolják a várakozók számát. A nyilvántartás tartalmában azonban nem szerepel, hogy a várakozó éppen kórházban fekszik-e, ez magyarázhatja, hogy erről a minisztériumnak nincs adata.
Arra a kérdésre, hogy ki felel jogilag egy önellátásra képtelen, család nélküli emberért, akit a kórház elbocsát, de nincs számára szociális férőhely, a minisztérium azt válaszolta: ilyen esetben a szociális törvényben meghatározott önkormányzat és/vagy az állam felel. A törvény szerint mindenki felelős önmagáért, majd a hozzátartozók következnek, utánuk a lakóhely szerinti települési önkormányzat, végül az állam. A települési önkormányzat emellett köteles rendkívüli települési támogatást, étkezést és szállást biztosítani, ha ezek hiánya az életet vagy a testi épséget veszélyezteti. Budapesten a Fővárosi Önkormányzat köteles gondoskodni az idősek otthonának megszervezéséről és fenntartásáról, az általa fenntartott intézmények ellátási területe pedig az egész fővárosra kiterjed.
Az átmeneti elhelyezésre két jogintézmény kínál lehetőséget. Az időskorúak gondozóháza azoknak nyújt legfeljebb egy évre teljes körű ellátást, akik betegségük vagy más ok miatt otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni magukról; ez különös méltánylást érdemlő esetben egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható. A szakápolási központ olyan idősotthon, amely szakápolást is nyújt azoknak, akik betegségük miatt szakápolást igényelnek, de akut kórházi ellátásra nem szorulnak; a szakápolás legfeljebb hat hónapig tart, több alkalommal meghosszabbítható. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a kijelölt állami kórházak ápolási ágyain végzett szakápolást a szociális ágazat vegye át.
Arra, hogy milyen konkrét intézkedésekről egyeztetett a tárcsa az Egészségügyi Minisztériummal, a válasz szerint a közös folyamatok szabályozásáról, valamint a férőhelyek és a humánerőforrások elosztásáról tárgyalnak. Azt nem részletezték, biztosítottak-e soron kívüli vagy átmeneti férőhelyeket a kórházakban rekedt betegeknek.
Olvasók arról is beszámoltak, hogy a bentlakásos szociális intézmények belépési összege magas, volt, aki 2–4,5 millió forint közötti díjról írt. A törvény szerint a fenntartó kijelölheti azokat a férőhelyeket, amelyek betöltéséhez belépési hozzájárulást kell fizetni; ennek összege legfeljebb nyolcmillió forint, és évente egyszer változtatható meg. Ha a fenntartónak ellátási kötelezettsége van, nem tagadhatja meg az ellátást attól, aki a hozzájárulást nem tudja megfizetni. A 2020. január 1. után bejegyzett, állami támogatást nem kapó idősotthonokra, ahol minden ellátott vállalja a szolgáltatási díj és az egyszeri belépési összeg megfizetését, a nyolcmilliós felső határ nem érvényes.
A tárca szerint az otthon ápoló hozzátartozó ápolási díjat kaphat, amelynek összege 2027-ben emelkedik. A törvény szerint felnőtt ápolt után alapesetben csak akkor jár, ha az ápolt súlyosan fogyatékos; a tartósan beteg kategória csak 18 év alattiakra vonatkozik, az időskori demencia pedig önmagában nem számít súlyos fogyatékosságnak. A minisztérium közölte azt is, hogy a házi segítségnyújtás növelése érdekében 2027-től a központi költségvetés finanszírozza a vezető gondozó bérét, valamint hogy adatelemzésre építve tervezi a férőhelyek bővítését; arról, hogy hány férőhelyről, milyen ütemezésben és milyen forrásból, nem adott tájékoztatást.
