Évente több ezer magyar hal bele, mégis sokan csak akkor foglalkoznak vele, amikor már késő
Magyarországon évente 4000–5000 ember hal meg májbetegségek következtében, a krónikus májbetegséggel élők száma pedig becslések szerint eléri az egymilliót. A máj nagy tartalékkapacitása miatt a károsodás kezdetben gyakran nem jár jellegzetes panaszokkal, ezért sokan csak egy rutin laborvizsgálat vagy későbbi kivizsgálás során szembesülnek a problémával.
A rendszeres szűrővizsgálatok fontosságával a többség tisztában van, a gyakorlatban azonban gyakran elmaradnak az ellenőrzések, pedig számos betegség hosszú ideig tünetmentesen fejlődik.
A zsírmáj a leggyakoribb elváltozás
A máj egészségét nemcsak az alkoholfogyasztás veszélyeztetheti: a túlsúly, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód és bizonyos anyagcsere-problémák szintén hozzájárulhatnak a károsodáshoz. Az egyik leggyakoribb elváltozás a zsírmáj, amely kezdetben akár teljesen tünetmentes lehet, később azonban gyulladáshoz, hegesedéshez, súlyosabb esetben májzsugorhoz vagy májrákhoz vezethet. A felnőtt lakosság közel 30 százaléka lehet érintett.
A hepatitis B és C vírusfertőzések szintén hosszú ideig kevés vagy semmilyen tünetet nem okozhatnak, de autoimmun folyamatok, egyes gyógyszerek és bizonyos környezeti ártalmak is állhatnak a háttérben. A krónikus májkárosodás egyik legsúlyosabb következménye a májzsugor, amelyben a májszövet visszafordíthatatlanul károsodik.
Milyen vizsgálatok segíthetnek?
A laborvizsgálatok során mért májenzimértékek felhívhatják a figyelmet egy esetleges problémára, az emelkedett értékek azonban önmagukban nem feltétlenül jelentenek súlyos betegséget, ezért orvosi értékelésre van szükség. A hasi ultrahang további információkat adhat a máj méretéről és szerkezetéről, valamint segíthet felismerni a zsírmájat és egyes körülírt elváltozásokat. A vizsgálat nem jár sugárterheléssel, előtte általában legalább hatórás éhezés szükséges.
Különösen fontos a rendszeres orvosi kontroll azoknak, akik túlsúllyal élnek, cukorbetegek, rendszeresen fogyasztanak alkoholt, korábban hepatitisfertőzésen estek át, vagy a családjukban előfordult májbetegség. Fáradékonyság, a jobb bordaív alatti kellemetlen érzés, sárgaság vagy kóros laboreredmény esetén nem érdemes a következő rutinvizsgálatig várni.
A megelőzésben az életmód is számít
A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás, a testsúly rendezése és az alkoholfogyasztás kerülése vagy mérséklése mind hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez. Érdemes visszafogni a túlzott cukor- és finomított szénhidrátbevitelt, és előnyben részesíteni a teljes értékű gabonákat, a zöldségeket, a halakat, a dióféléket és a telítetlen zsírokat tartalmazó élelmiszereket. A májat nem szükséges méregtelenítő kúrákkal tisztítani, egyes készítmények pedig akár károsíthatják is. A paracetamolt tartalmazó fájdalomcsillapítókat az előírások szerint kell alkalmazni.
Kevesen járnak szűrésre
Az Eurostat 2024-es adatai szerint a szervezett szűrőprogramra meghívott, 40 és 74 év közötti magyar nők mindössze 27,2 százaléka vett részt mammográfián a felmérést megelőző két évben, ami az uniós országok között a legalacsonyabb arány. Az Európai Unióban 2024-ben 1,4 millió férfinél diagnosztizáltak daganatos betegséget, és minden ötödik esetben prosztatarákról volt szó. Magyarországon nincs szervezett prosztatarákszűrő-program.
Egy 25–55 éves magyarok körében végzett kutatás szerint a válaszadók közel 64 százaléka gyakrabban venne részt szűrővizsgálatokon, ha több ingyenes lehetőség állna rendelkezésére, miközben mindössze 44 százalékuk jár rendszeresen ilyen vizsgálatokra. Egy másik felmérés szerint a 18–35 évesek 88 százaléka vett már részt valamilyen egészségügyi vizsgálaton, éves szűrésre azonban csupán minden hatodik jár rendszeresen.
Az anyagi szempontok is szerepet játszhatnak
A magánellátásban igénybe vehető laborvizsgálatok, szakorvosi konzultációk és képalkotó diagnosztikai eljárások költségei egyesek számára komoly akadályt jelenthetnek. Ebben segítséget nyújthatnak az egészségbiztosítások, az egészségpénztári megtakarítások pedig többek között laborvizsgálatokra, szakorvosi vizitekre, hasi ultrahangra és dietetikai tanácsadásra is felhasználhatók.
Egy egészségpénztár adatai szerint a laboratóriumi szolgáltatásokra fordított összeg 2023 és 2025 között közel 50 százalékkal emelkedett, 2026 augusztusának közepéig a tagok már több mint 474 millió forintot költöttek ilyen vizsgálatokra. A hasi ultrahangvizsgálatokra kifizetett összeg a 2023-as 80,6 millió forintról 2025-re 283 millió forintra emelkedett, 2026 augusztusának közepéig pedig már 345,4 millió forintot tett ki.
A legfontosabb lépés azonban sokszor a legegyszerűbb: mindössze egy időpontot kellene kérni.
