Gyökeresen átalakítják a mentőellátást
Európai színvonalúvá tenné a magyar mentőellátást az Országos Mentőszolgálat új vezetése. A gyorsabb kiérkezés, a betegellátás minőségének javítása és a mentődolgozók megbecsülése is kiemelt cél.
Constantinovits Miklós, akit Hegedűs Zsolt miniszter szeptemberben nevezett ki az OMSZ élére, arról beszélt, hogy szervezeti és kulturális változásokra is szükség van az európai színvonal eléréséhez.
Az új vezető szerint nehéz pontosan meghatározni, hol maradt le a hazai mentőszolgálat, mivel az OMSZ-hoz hasonló országos rendszer kevés van Európában, és több mutatót korábban nem is mértek. Vannak jól teljesítő területek, másokon viszont komoly elmaradások vannak. Példaként a mentőautó-flottát említette, amely az évek során kampányszerű beszerzések miatt elöregedett.
A kiérkezési időket javítani kell
A lakosság három dolgot érzékel leginkább: milyen gyorsan érkezik a segítség, milyen szakmai színvonalú az ellátás, és hogyan kommunikálnak a mentődolgozók. A kiérkezési idők jelenleg országosan 24–26 perc között alakulnak, ezen mindenképpen javítani kell.
Ehhez nem elegendő több mentőautót beszerezni és több embert felvenni. A kapacitásokat hatékonyabban kell elosztani, hogy a mentőegységek ott legyenek, ahol nagyobb valószínűséggel érkezik segélykérés. Prediktív modellekkel és hőtérképekkel becsülhető meg, mikor várható több riasztás egy területen. Ennek alapján dinamikusan helyeznék át az egységeket, amelyek így nem feltétlenül a mentőállomásokon várakoznának.
A mentőállomások elhelyezését is rugalmasabban kezelnék. Egy újonnan épülő gyár környékén például átmenetileg több baleset várható, ilyenkor akár egy-két évre is indokolt lehet mentőállomás létrehozása.
A kiérkezési idő javításában szerepet játszhat a pontosabb kategorizálás is. A P1–P5 kategóriák jelzik, milyen egységet és milyen gyorsan kell a helyszínre juttatni. A legsúlyosabb eseteknél minden perc számít, míg a P4-es és P5-ös eseteknél előfordulhat, hogy a beteg jobban jár, ha maga jut el az alapellátásba.
Új működési modell és kulturális változás
A cél nem pusztán a gyorsabb kiérkezés: a szakmai minőséget is európai szintre emelnék, és átláthatóbbá tennék az eredményeket. Idővel a diszpécserek is közölhetik majd, hány percen belül érkezik a mentő.
Az új vezető kulturális változást is szeretne, ennek egyik központi eleme a méltányossági kultúra meghonosítása. Ennek lényege, hogy hiba esetén ne automatikusan az egyént tegyék felelőssé, de ne is kizárólag a szervezetet hibáztassák. A dolgozók merjék feltárni és beismerni a hibáikat, mert ezekből az egész szervezet tanulhat. Ez nem jelenti azt, hogy következmények nélkül lehet hibázni, hanem hogy a feltárt hibákból tanulni kell, a dolgozót szükség esetén képezni és segíteni kell, a szervezetnek pedig meg kell vizsgálnia, hogyan előzhető meg ugyanaz a hiba.
A mentődolgozók megtartása
A változások a dolgozók megtartását is célozzák. A mentőszolgálatnál végzett munka hivatás, ugyanakkor jelentős lelki és fizikai terheléssel jár, a kiégés kockázata magas. Ezért a kormánnyal együttműködésben komplex életpályamodellt dolgoznak ki. A fizetés mellett fontos a kompetenciáknak megfelelő feladatok, a folyamatos képzés és az is, hogy a dolgozók érezzék: a szervezet számára fontosak.
Constantinovits saját szerepét a példamutatásban látja: szakmailag maga is szeretne mentőautóra ülni és részt venni a betegellátásban.
A következő időszakban már érzékelhetőek lehetnek a változások. Az első száz nap fontos eredménye volt a kiérkezési idők átláthatóvá tétele, a következő száz napban megkezdik és megalapozzák a strukturális átalakítást, valamint egységes betegvisszajelző rendszert alakítanak ki a betegek elégedettségének mérésére.
