Negyvenöt perces ebédszünetet és egészségesebb menzákat javasol a szakmai szövetség
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) átfogó javaslatcsomagot állított össze a hazai közétkeztetés színvonalának emelésére. A szervezet szerint a jobb menzához szemléletváltásra, korszerűbb konyhákra és megfelelő finanszírozásra egyaránt szükség van. A javaslatok a gyermekétkeztetéstől a kórházi ellátásig számos területet érintenek, és a közétkeztetés áfáját is jelentősen csökkentenék.
Az MKSZ szerint az önkiszolgáló menzák, a kétféle menü közötti választás, a vitaminpultok és az infrastrukturális fejlesztések javították a hazai közétkeztetés színvonalát. Nőtt az összesen mintegy 1,2 millió embert ellátó bölcsődei, óvodai és iskolai menzák forgalma, egyes helyeken mintegy 15 százalékkal emelkedett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Feigl Edit, az MKSZ szakmai vezetője szerint jó az irány, de jogszabály-módosításokra, több forrásra és szemléletváltásra is szükség van. Trompler Ildikó, a Tisza Párt országgyűlési képviselője egységes, hosszú távú települési közétkeztetési program kidolgozását sürgette, és a helyi termelők szerepének erősítését, valamint a konyhák korszerűsítését hangsúlyozta.
Hosszabb ebédszünet, ebédóra és minimumösszeg
Az MKSZ az iskolákban a szakmai ajánlásoknak megfelelő, 45 perces ebédszünetet javasol, amelyet az alsó tagozaton a rövidebb tanórák bevezetése is segíthetne. A szövetség emellett „ebédóra” bevezetését szorgalmazza, hogy az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek nagyobb hangsúlyt kapjanak. A kórházi étkeztetésben az alapanyagokra fordítható napi minimumösszeg 2007 óta változatlan: a fekvőbetegek napi négyszeri étkezéséhez fejenként összesen napi 550 forint plusz áfa. A minőségi betegélelmezéshez ma már legalább napi nettó 1800–2000 forintot kellene alapanyagokra fordítani. A gyermekétkeztetésben nincs jogszabályban rögzített minimumösszeg, ezért az MKSZ korcsoportonként eltérő alsó határt vezetne be, mert a közbeszerzéseken sokszor kizárólag az ár dönt.
Sócsökkentés, szakképzés és áfacsökkentés
A 2025 februárjában módosított közétkeztetési rendelet 2028 szeptemberétől 50–57 százalékkal szigorítja a sóbevitelre vonatkozó határértékeket, amit a közétkeztetők önmagukban nem tudnak megoldani: a kenyér, a pékáruk és a húskészítmények sótartalmát is csökkenteni kell. Az OKJ 2020-as megszüntetése után 2026 szeptemberéig nem indult diétásszakács-képzés, az élelmezésvezetők képzésének időtartama pedig 100 órára csökkent. A konyhák korszerűsítését a közbeszerzési szerződések legfeljebb 2+2 éves időtartama is akadályozza, ezért az MKSZ akár tízéves szerződések megkötését szorgalmazza. A szövetség a közétkeztetés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését kéri, ami változatlan nettó árak mellett 17,3 százalékkal mérsékelné a bruttó költségeket; a kereskedelmi éttermi étkezés áfakulcsa 2018 óta 5 százalék.
