Ázsia-szerte Ellenőrzések a Nipah-vírus Megakadályozására
A Nipah-vírus terjedésének megakadályozására Szingapúr, Hongkong, Thaiföld és Malajzia hatóságai szigorú egészségügyi ellenőrzéseket vezettek be a repülőtereken, miután Indiában december végén két vírusos esetet diagnosztizáltak Nyugat-Bengál államban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által veszélyes kórokozónak minősített Nipah-vírus az emberek között is terjed, és jelenleg nincs hivatalosan jóváhagyott vakcina vagy gyógymód a betegség ellen.
A Nipah-vírustranszmisszió forrásai között említik a gyümölcsdenevéreket és a sertéseket, valamint a fertőzött élelmiszereken keresztüli terjedést is. Az indiai egészségügyi hatóságok július végi nyilatkozata szerint a vírus terjedését sikerült megfékezni, a fertőzött egyének környezetében élő 196 embert karanténba helyezték, és mindegyikük vírustesztje negatív lett.
A szomszédos országok óvintézkedéseket hoztak, hogy megakadályozzák a vírus továbbterjedését, a járványügyi hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet. Az Airport of Thailand repülőterei is bevezették a testhőmérséklet-ellenőrzéseket a potenciálisan fertőzött utasok kiszűrésére.
Paul Hunter, az East Anglia Egyetem fertőzőbetegség-szakértője megjegyezte, hogy az indiai eseteknek valószínűleg nincs jelentős globális terjedési kockázata, mivel az emberről emberre való átvitel alacsony. Az R0 értéke, amely azt jelzi, hány embernek adja át az a személy a vírust, kevesebb mint 1,0. Mindazonáltal figyelmeztetett, hogy bizonyos vírusok képesek mutálódni, ami növelheti a fertőzőképességüket.
A Nipah-vírust először 1998-ban fedezték fel Maláziában, majd Szingapúrban. Eddig több halálesettel járó járványokat okozott, különösen Indiában, ahol rendszeresen előfordulnak fertőzött esetek, a legutóbbi jelentések szerint kiterjedt egészségügyi intervenciókra van szükség a további megbetegedések elkerülése érdekében.
A betegség tünetei az influenzához hasonlítanak, és 4–21 nap elteltével jelennek meg, amelyeket láz és légúti problémák kísérhetnek. A legsúlyosabb szövődmények közé tartozik az agyvelőgyulladás és az agyhártyagyulladás, amelyek halálozási aránya 40–75 százalék között mozog.
A WHO prioritásként kezeli a Nipah-vírus elleni küzdelmet, illetve más veszélyes kórokozók, mint például a krími-kongói vérzéses láz vírusa elleni intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan a Pécsi Tudományegyetem is nemzetközi kutatási projektet indított a járványok korai előrejelzésének érdekében.
