A szorongástól az ujjhosszig: Az anyai test hatása a gyermek jövőjére
Az újszülöttek ujjai közötti finom különbségek fontos információkat hordoznak a születés előtti agyfejlődésről. Érdekes módon, bizonyos ujjhosszmintázatokkal rendelkező fiúk jellemzően nagyobb fejkerülettel születnek, ami arra utal, hogy a terhesség korai szakaszában a hormonok nyomokat hagynak, amelyek a születés után is megfigyelhetők. Korábbi kutatások már feltárták, hogy az anyai szorongásnak jelentős hatása van a magzat fejlődésére; a stresszhormonok összefüggésbe hozhatók a magzati agyhálózat változásaival. Azoknál az anyáknál, akik szorongással küzdenek, a magzatok agyának éberséget és jutalmazó központját érintő területei közötti kapcsolatok megerősödnek. Ezért fontos hangsúlyozni a mentálhigiénés gondozás szükségességét a várandósság alatt, mivel az anyai stressz anatómiai változásokat idéz elő a magzati agy fejlődésében.
Legújabb kutatások alapján kiderült, hogy a születés előtti ösztrogén mennyisége szintén döntő jelentőségű a növekedés szempontjából, olyan nyomokat hagyva, amelyek már újszülöttkorban is észlelhetők. Bár az eredmények nem utalnak az intelligenciára vagy más képességekre, a korai biológiai folyamatok hatását világosan megmutatják a fejlődő agyra.
A Swansea Egyetem kutatói az ujjak hossza és az agy fejlődése között kutattak kapcsolatokat, 225 csecsemő adatait elemezve. Az ujjhosszat és a fej kerületét vizsgálva – mely a korai agyméret egyik prediktív jelzője – a fiúknál egyértelmű mintázatok figyelhetők meg: a hosszabb ujjak kapcsolódnak a nagyobb fejkerülethez. Ezzel szemben a lányok esetében ilyen összefüggést nem találtak, annak ellenére, hogy azonos körülmények között mérték őket. A testhossz mindkét nemnél hasznos információkat nyújt a fejméret előrejelzéséhez, de más adatokat eltérően mutattak.
A lányoknál a születési súly és a testhossz a legfontosabb mutatók a fejméret szempontjából, míg az ujjak aránya nem gyakorolt hatást az agy nagyságára. A kutatók a mutatóujj és a gyűrűsujj hosszának összehasonlításával számítják ki a 2D:4D arányt, ami az ujjak hosszának arányát mutatja. Az alacsony arány (rövidebb mutatóujj a gyűrűsujjhoz képest) magasabb prenatális tesztoszteront jelez, míg a magasabb arány magasabb prenatális ösztrogént indikál. Az első trimeszterben a hormonok rövid idő alatt befolyásolják az ujjcsontok növekedésének sebességét.
Kísérletek egerekkel bizonyították, hogy a magasabb tesztoszteronszint a gyűrűsujj megnyúlásához vezet, míg a magasabb ösztrogénszint visszafoghatja ezt a növekedést. Kérdés persze, hogy milyen ujjaik vannak az egereknek, és hová helyezhetők a gyűrűsujjak. Mivel ugyanazok a hormonális jelek befolyásolják az idegsejtek osztódásának időtartamát is, a kutatók feltételezik, hogy ezek a jelek az agy növekedésére is hatással lehetnek. A prenatális ösztrogén különösen fontos szerepet játszik az idegi fejlődést szabályozó folyamatokban, összhangban az ösztrogénezett majom hipotézissel, amely szerint az agyméret növekedésében, így a fizikai tulajdonságokban is, meghatározó az ösztrogénszint.
A jobb kézen végzett mérések szintén követik a korábbi kutatások eredményeit, amelyek szerint az ujjarányhatások a test jobb oldalán erősebben érvényesülnek. A fej kerülete továbbra is a csecsemők standard mértékének számít, mivel a koponya a terhesség során és a korai csecsemőkorban a növekvő aggyal együtt tágul. Képalkotó vizsgálatok feltárták, hogy a nagyobb újszülöttfejméret általában nagyobb teljes agytérfogatnak felel meg, bár a kapcsolat nem pontos. Hosszú távú kutatások arra is utalnak, hogy a csecsemőkorban tapasztalt gyorsabb fejlődés összefüggésbe hozható az idősebb gyermekek magasabb kognitív teljesítményeivel. Ugyanakkor a fejméretet számos tényező befolyásolja, beleértve a genetikai örökséget, a táplálkozást és különféle környezeti hatásokat.
A hormonok hatása a fejlődő agyra és az ujjak arányainak kapcsolata egyedülálló lehetőségeket nyújt a fejlődésbiológiai kutatások számára, ami új utakat nyithat a terhesség alatti egészségügyi tanulmányokban. Fontos hangsúlyozni, hogy bár ezek a megfigyelések érdekesek, egyéni előrejelzésre nem alkalmasak, hiszen az agyfejlődés összetett folyamat, amely számos tényező összjátékának eredménye.
