Egy magyar orvos, aki a semmiből hozta létre a világ egyik legfejlettebb mentőszolgálatát
Kresz Géza, a magyar mentőorvoslás atyja, számos reformjával és innovációjával formálta a korszerű mentések gyakorlatát. A 125 éve, 1901. április 10-én elhunyt Kresz Géza életének története a hazai egészségügyi rendszer egyik legemlékezetesebb fejezetét képviseli, amely az orvosi tudományok terén nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is kiemelkedő hatást gyakorolt.
Kresz 1846. augusztus 30-án született Budapesten. Családja hirtelen megváltozott körülményei miatt, édesapja iskolázatlan borbélysegéd volt, aki a németországi Merseburgból menekült Magyarországra. A gyermek Kresz a belvárosi Molnár utcai tanodába járt, majd a piaristákhoz került, ahol kezdetben nem teljesített jól, hiszen több tantárgyból is elégtelen eredményt kapott. De miután egy diákcsíny miatt kirúgták, tanulmányait egy evangélikus iskolában folytatta, fokozatosan jobban teljesítve.
Orvosi diplomáját 1871-ben Szegeden, Flór Ferenctől vette át. E diplomához a magyar mentésügy két nagy alakjának találkozása fűződik, mivel az ő tanárát, Flór Ferencet tragikus baleset érte, miután a diploma átvétele után nem sokkal egy lóvasút gázolta halálra.
Szociális reformok és küzdelem a mentésért
Kresz Géza karrierje során számos fontos reformot vezetett be. 1883-ban kutatási tevékenységgel kezdett foglalkozni, amely a budapesti tejellátás minőségének javítására irányult. Ezt követően megszervezte a központi tejellátást és a hatósági élelmiszer-ellenőrzést. Az orvostársadalom azonban ellenállt újdonságainak, és Kresz rendszeres támadásoknak volt kitéve, amelyek megnehezítették munkáját.
Az Önkéntes Mentőegyesület megalakításának ötlete 1887 márciusában merült fel. Ezt a javaslatot továbbvinni Kresz ügyességének és eltökéltségének bizonyítéka, hiszen a főváros közgyűlése elé vitte a kérdést. Az egyesület a legrosszabb körülmények között is próbálta segíteni a bajbajutottakat, és az első őrállomás megnyitása után az orvosi közösség nyomását nem bírta elviselni, ezért lemondott tisztiorvosi pozíciójáról, hogy teljes mértékben a mentésre koncentrálhasson.
Mentőszolgálat: Hatékony szervezés és sikeres akciók
Kresz kezdeményezésére a budapesti központi mentőállomás működése során sok sikeres akció zajlott. 1890 őszén például a Fémárugyárában bekövetkezett tragikus balesetkor az önkéntes mentők villámgyorsan, mindössze negyed óra alatt a helyszínre érkeztek, ahol a sérültek azonnali ellátását végezték el. Ez a helyszínen tartózkodó ötvenfős szakszemélyzet elismerésre méltó hatékonysággal dolgozott, amely eredményeként a baleset során legyőzték a nehéz helyzetet.
Kresz Géza nemcsak a gyógyításban, hanem az oktatásban is nagy figyelmet fordított. Meghonosította a Mentőmúzeumot, amelyben a korai elsősegélynyújtási anyagokat mutatták be. Megalapította a Mentők Lapját, amelynek célja a legfrissebb orvosi információk közzététele volt, így a laikus közönség is hasznos információkhoz juthatott.
Örökség és elismerés
A közegészségügyi területen végzett munkájáért Kresz Géza 1900. december 24-én nemesi címet kapott, amelyet őszinte és hősies törekvéseinek elismeréseként adtak át. Halála előtt nem sokkal egy újabb jelentős technikai újítást hozott el Magyarországnak: 1896-ban bemutatta az első röntgeneszközt, amely akkoriban igazi technológiai csodának számított és forradalmasította a diagnosztikai eljárásokat.
Kresz Géza emléke örökre beívódott a magyar mentőorvoslás történetébe, hiszen reformere volt a segítés és a mentés terén. Az ő munkája által fejlődött a mentőszolgálat és terjedtek el a korszerű egészségügyi eljárások Magyarországon, így biztosítván a jövő generációinak is a segítőkészséget és a szakmai hivatástudatot.
