Drága lenne letérni az euróhoz vezető útról, de a sietségnek is ára lehet

Drága lenne letérni az euróhoz vezető útról, de a sietségnek is ára lehet

által Norbert S
0

Banki elemző: drága lenne letérni az euróhoz vezető útról, de a sietségnek is ára lehet

A piac már ma olcsóbban ad hitelt a magyar államnak, mert bízik abban, hogy a kormány rendbe teszi a költségvetést és végigviszi az euró bevezetését. A CIB számításai szerint 2030-ig akár ezermilliárd forintot is meg lehet takarítani a kamatokon, ha ez a bizalom kitart. Az első nagy próba jövőre jön: a hiányt 4,9 százalékra kellene leszorítani úgy, hogy közben több jusson a családokra és az egészségügyre.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint egy reális költségvetési terv is elcsúszhat azon, hogy a tervezett 10–15 százalékos megtakarításból csak annyi valósul meg, amennyit a meglévő szerződések és az intézmények működése megenged. A választások előtt a magyar állam tízéves hozamfelára még 4–4,5 százalékpont volt a némethez képest, őszre ez 2–2,5 százalékpontra szűkült. Az elemző szerint intézkedések nélkül az idei hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna, a kormány 7,5 százalékra módosította a célt, a bank 7,1 százalékot vár.

A különadók a GDP több mint 1 százalékát hozzák a büdzsének, miközben a választási ígéretekhez kapcsolódó intézkedések mintegy 1,4 százalékkal növelik a hiányt, így alig maradt mozgástér a kivezetésükre. Hosszabb távon a rezsitámogatás célzottabbá tétele is napirendre kerülhet, a rendszer jövőre mintegy 1200 milliárd forintba kerülhet. Bukovszki András elemző szerint hiteles költségvetési politika mellett az évtized végéig további mintegy 100 bázisponttal szűkülhet a magyar és a német tízéves hozam különbsége, ami fokozatosan akár ezermilliárd forintos megtakarítást hozhat.

A kormány 2030-ra 2,8 százalékos hiányt tervez, a CIB a maastrichti küszöbnek megfelelő 3 százalékot vár. Trippon Mariann szerint ha addigra teljesülnek a csatlakozás feltételei, 2031-ben értékelhetik az eredményt, és legkorábban 2032. január 1-jén jöhet a magyar euró, hivatalos céldátum azonban nincs. „Az euró egy eszköz és nem egy végső cél, és sokkal fontosabb az, hogy jól vezessük be az eurót, mint hogy gyorsan” – fogalmazott az elemző, aki szerint másodlagos, hogy 2032-ben vagy 2033-ban váltunk-e. Az ERM II-be ezért a csatlakozáshoz közelebb lépne be az ország, mert a középárfolyamról szóló döntésnél négy-öt év alatt sokat változhat a gazdaság helyzete.

A hitelminősítőknél a leminősítés lekerült a napirendről, a Moody’s negatívról stabilra javíthatja a kilátást, a besorolás emeléséhez viszont már látni kell egy költségvetési év eredményét és az intézményi stabilitás erősödését; erről legkorábban 2027 őszén indulhat érdemi vita, kedvező esetben 2028 tavaszán következhet felminősítés.

Három év visszaesés után az ipar kibocsátása idén 5,2, jövőre 5,4 százalékkal nőhet, a fellendülés azonban két területre összpontosul: a járműgyártást az új kapacitások húzzák, az elektronikai és optikai termékek gyártóinak pedig az mesterséges intelligenciához kapcsolódó világpiaci kereslet ad megrendelést. Az első kilenc hónapban 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság, a CIB egész évre ugyanennyit, jövőre 2,3 százalékot vár. A fogyasztás növekedése 4-ről 3,2 százalékra lassulhat, a vállalati beruházások az idei 1,3 százalékos visszaesés után 2,5 százalékkal bővülhetnek, az állami beruházásokat az uniós források lendíthetik előre.

Az adatközpont-építések az állam számára megdrágíthatják a hitelfelvételt: a technológiai óriások 2026-tól egyre több hitelt vesznek fel, így ugyanazokért a megtakarításokért versenyeznek, amelyekből állampapírt is lehetne venni, miközben az Egyesült Államok és Franciaország jelentős hiányt finanszíroz. Trippon Mariann ezért 2027–2028-ra is tartósan magasabb fejlett piaci hozamokat vár. Decemberben még egyaránt 25 bázispontos kamatemelést vár a Fedtől és az Európai Központi Banktól, utána az olajár választhatja szét az útjukat; békével 80 dollár alá eshet a hordónkénti ár.

Itthon a stabil forint ad némi mozgásteret a jegybanknak: egy euró ára idén 350 forint alá is benézett, augusztus eleje óta jellemzően 360–366 forint között mozog, a CIB jövőre 355–368 forintos sávot vár. A júliusi 1,2 százalékról októberre 2 százalékra emelkedő inflációt a dohány jövedéki adója és később a világpiaci élelmiszerárak gyorsíthatják. A bank jövőre 6,1 százalékos bruttó keresetnövekedést és 2,9 százalékos drágulást vár, nyár végére 3,5 százalék körüli inflációs csúccsal. Az MNB nyáron 75 bázisponttal, 5,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot, a CIB decemberi kamattartással és 2027 második–harmadik negyedévétől újabb lazítással számol, jövő év végére 4,75 százalékos alapkamattal, bár a legutóbbi jegybanki üzenet után egy 25 bázispontos decemberi vágás is valószínűbbnek tűnik.

Ezt is kedvelheted