Rezsicsökkentés 2.0: drágább, de nem jobb

Rezsicsökkentés 2.0: drágább, de nem jobb

által Norbert S
0

Rezsicsökkentés 2.0 – többe kerül és nem lett jobb

A 2027-es költségvetésben 1165 milliárd forint jut a rezsicsökkentés fenntartására. Ez nagyjából harmadával több az idei, év közben már egyszer megemelt 871,5 milliárdos keretnél, és csaknem másfélszerese az eredetileg betervezett 792,5 milliárdnak. A gazdasági és energetikai miniszter október 20-án egy Facebook-videóban jelentette be a számot, hozzátéve, hogy a rezsicsökkentés a romló uniós energiapiaci körülmények között is megmarad. Ugyanazon a napon tette közzé azt is, hogy indul az otthonkorszerűsítési program: 2030-ig százhúszezer háztartás juthat támogatáshoz, az építőipar pedig legalább 1100 milliárd forintnyi megrendelést kaphat belőle.

A két döntést ugyanabból a költségvetésből finanszírozzák, a cél ugyanaz: hogy a háztartások kevesebbet fizessenek az energiáért. Az út viszont gyökeresen más: az egyik az árat nyomja le, a másik a fogyasztást csökkentené.

Amit a számok mutatnak

Az MVM 2022 és 2025 között összesen mintegy 3100 milliárd forint rezsivédelmi kompenzációt kapott a költségvetésből, ebből tavaly 823 milliárdot. A távhőnél a lakossági díjbevétel a szolgáltatók költségeinek csak mintegy negyven százalékát fedezi, a különbséget a központi költségvetés állja. A kormány idén júliusban csaknem 26 milliárd forintot fizetett be a távhőkasszába, hogy a hatósági díjak változatlanok maradhassanak.

2014 és 2021 között az áram, a gáz és a távhő együttes lakossági fogyasztása 34 százalékkal, a gázé 43 százalékkal nőtt Magyarországon, míg Németországban ugyanebben az időszakban 7,8, illetve 13,9 százalék volt a növekedés. A rögzített ár tehát nem fogta vissza a felhasználást, hanem engedte nőni. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben a vállalatok által befizetett 80–100 milliárd forintból becslések szerint mindössze 15–30 milliárd hasznosult tényleges energiahatékonysági beruházásban.

Hol lett volna jobb megoldás

A kedvezmény ma mindenkire ugyanúgy vonatkozik, függetlenül a jövedelemtől, így a pénz nagyobb része a tehetősebbekhez jut, akik többet fogyasztanak. A 2022-es átlagfogyasztási küszöb elvben sávossá tette a rendszert, a kedvezményes sáv azonban széles – gáznál évi 1729 köbméter, áramnál 2523 kilowattóra –, így a háztartások nagy többsége teljes egészében a támogatott sávban marad, ahol a takarékoskodásnak nincs ára. A 2022 és 2025 közötti ártámogatásra elment 3100 milliárd forinthoz képest az új otthonkorszerűsítési program teljes, 2030-ig szóló kerete 600 milliárd, ami egyetlen év rezsitámogatásának a felét sem éri el.

Az olasz példa tanulsága

Az Európai Számvevőszék 2026. július 7-én közzétett, 20/2026. számú különjelentése szerint az olasz Superbonusnál az egységnyi megtakarított energiára jutó költség csaknem négyszerese lett az eredetileg tervezettnek. A program a felújítás költségének akár 110 százalékát is fedezte. A vizsgált négy tagállamban a kiválasztási szempontok általában nem rangsorolták a projekteket a várható hatás szerint, a 111 vizsgált felújítási intézkedés közül mindössze három tűzött ki energiamegtakarítási célt.

Az 1165 milliárd forint nem magának a rezsicsökkentésnek, hanem a szerkezetének az ára. A keret emelése nem szünteti meg azt a hibát, amelyet a 2014 és 2021 közötti fogyasztási adatok mutatnak: az összeget növeli, az ösztönzőt nem. A rezsicsökkentés 2.0 akkor lesz valódi fordulat, ha az 1165 milliárd egy része átkerül a rászorultsághoz kötött ártámogatásba és a megtakarítás alapján elszámolt felújítási rendszerbe.

Ezt is kedvelheted