Napirendre került a húszezres bankjegyek cseréje, megszólalt Varga Mihály
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi ülésén változatlanul 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, a döntés azonban nem volt egyhangú: az egyik tag kamatcsökkentésre szavazott. A jegybank közleménye első alkalommal jelezte előre, hogy nőhet a monetáris politika mozgástere.
Varga Mihály, az MNB elnöke a döntést követő online sajtótájékoztatón elmondta, hogy a változatlan alapkamat támogatja a 2028. januártól hatályos, 2,5 százalékos inflációs cél fenntartható elérését. Hozzátette, hogy a novemberi ülésen két előterjesztést tárgyaltak: az egyik a kamat tartására, a másik a csökkentésére vonatkozott.
A jegybankelnök unikális helyzetnek nevezte, hogy Magyarországon szóba kerülhet a kamatcsökkentés, szemben az európai vagy a globális helyzettel, ahol tartásról vagy emelésről döntenek. Kiemelte, hogy a külső környezetet övező bizonytalanság mellett a hazai kockázati megítélés stabil maradt az elmúlt hónapokban, amit megerősített a költségvetési pálya kedvező piaci fogadtatása és a középtávú fiskális tervben vázolt euróbevezetés melletti elköteleződés is.
A nemzetközi folyamatokról szólva elmondta: a közel-keleti konfliktus alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi, a világpiaci olajárak jelentős változékonyság mellett mérséklődtek, a gázárak továbbra is magas szinten állnak, miközben az európai gáztározók töltöttsége alacsony. Az energiahordozók magas árszintjei kockázatot jelentenek az inflációs kilátásokra és bizonytalanságot okoznak a globális pénzügyi piacokon.
Októberben az infláció 2 százalékon, a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A visszafogott lakossági és mérsékelt vállalati várakozások mellett a magyar infláció a toleranciasáv alsó szélén alakult, várhatóan innen emelkedik a magasabb üzemanyagárak, az árréskorlátozások kivezetése és a bejelentett adóintézkedések hatására.
A devizapiacról elmondta, hogy a forint érdemben erősebb az év elejéhez képest, ami dezinflációs hatásokkal jár. Kiemelte a hazai deviza régiós összevetésű magas volatilitását, ugyanakkor megemlítette, hogy az elmúlt hetekben a forint ingadozásának indikátorai mérséklődtek, amihez hozzájárult az MNB óvatos és adatvezérelt monetáris politikai megközelítése.
Az elmúlt napokban több piaci és politikai szereplő, valamint véleményvezér is felvetette a nagy címletű bankjegyek, legalább a 20 ezer forintosok lecserélésének lehetőségét. Varga Mihályt erről is megkérdezték a sajtótájékoztatón. A jegybankelnök elmondta, hogy a bankjegycsere folyamatos feladat, hiszen a megsérült, elhasználódott címleteket rendszeresen ki kell vonni a forgalomból. Hozzátette, hogy az MNB korábban már megvizsgálta, milyen következményekkel járna a nagy címletű bankjegyek esetleges lecserélése, erről még a nyáron levélben tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot. Kiemelte azt is, hogy a kormány eddig nem kereste meg a jegybankot ilyen kezdeményezéssel kapcsolatban.
A kamatdöntés nem okozott meglepetést, azonban a döntés utáni jegybankelnöki értékelés és a monetáris tanács előretekintő iránymutatásában történt változás azt jelzi, hogy jövőre megkezdődhet a kamatcsökkentés – derült ki az elemzői kommentárokból. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója szerint a jegybanki közlemény és a sajtótájékoztató több újdonságot is tartalmazott. Kiemelte, hogy a kamatcsökkentés már nem csupán elméleti lehetőségként merült fel, a monetáris tanács egyik tagja ugyanis kamatcsökkentésre szavazott, a közlemény megfogalmazása pedig szintén változott: a jegybank szerint a kedvező hazai kockázati megítélés és az inflációs kilátások fennmaradása, valamint a külső bizonytalanságok enyhülése növelheti a monetáris politika mozgásterét.
