Fidesz: több mint ezermilliárd forintos adóemelés érkezik jövőre
Palóc André országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó adótörvények 26 új intézkedést tartalmaznak, amelyek összesen több mint ezermilliárd forinttal növelik az adóterheket. A politikus szerint ebből a kormány adóügyekért felelős államtitkára már 660 milliárd forintot elismert.
A felsorolás szerint a tervezett változások érintik a társasági adót, a kisadózó vállalkozók tételes adóját, a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a kiskereskedelmi adót, a bankadót, a pénzügyi tranzakciós illetéket, a reklámadót és a jövedéki adót is. Palóc úgy vélte, az intézkedések túlnyomórészt a vállalkozásokat terhelik, és ezzel munkahelyeket veszélyeztetnek. A GKI felmérésére hivatkozva elmondta, hogy a vállalkozások 7 százaléka tervez létszámbővítést, 14 százalékuk pedig elbocsátásokkal számol.
A képviselő külön kitért a társasági adó tervezett változására, amelynek keretében a jelenlegi 9 százalékos kulcsot 15 százalékra emelnék az 500 millió euró feletti vállalkozások esetében. Számításai szerint ez 163 magyarországi vállalatot érinthet, amelyek összesen mintegy 128 ezer embert foglalkoztatnak, és az adóemelés visszafoghatja a béremeléseket.
A kiskereskedelmi adónál azt kifogásolta, hogy az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások adókulcsa 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedne, ami szerinte elsősorban a magyar tulajdonú, közepes méretű kereskedelmi vállalkozásoknak jelentene versenyhátrányt. Közlése szerint a nyár óta 11 gyárbezárást vagy jelentős létszámleépítést azonosítottak, amelyek összesen mintegy 5700 munkahelyet érintenek.
Palóc szerint a költségvetési tervezetből az is kiolvasható, hogy az idei 9,2 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés után jövőre már csak 5,6 százalékos emelkedéssel számol a kabinet. A minimálbérrel kapcsolatos terveket bírálva kijelentette, hogy a korábbi hároméves bérmegállapodásban szereplő 14 százalékos emelésnek is legfeljebb a fele valósulhat meg.
A sajtótájékoztatón szóba került az Otthon Start Program módosítása is. Rámutatott: a használt lakások vásárlásához kapcsolódó kedvezményes hitel kamatának 3-ról 5 százalékra emelése jelentősen növeli a fiatalok terheit. Számításai szerint egy 50 millió forintos, 25 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 237 160 forintról 292 295 forintra emelkedne, a teljes futamidő alatt mintegy 16,5 millió forintos különbséget jelentve. Kifogásolta továbbá a közszférában dolgozók évi egymillió forintos lakhatási támogatásának megszűnését.
Állítása szerint a munkáshitelre szánt összeg 32,7 milliárd forintról 14,8 milliárdra, a diákhitel forrása 12,2 milliárdról 2,6 milliárd forintra csökkenne, a babaváró támogatásra pedig 23 százalékkal kevesebb pénzt különítenének el. A nyugdíjaknál a 14. havi nyugdíj bevezetésének folytatását sürgette, és kifogásolta, hogy a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártyás támogatás a korábban említett 100–200 ezer forint helyett jelenleg 25–50 ezer forint.
A határon túli magyar közösségeket érintő változások közül kiemelte, hogy a Bethlen Gábor Alap támogatása 26 milliárd forinttal csökkenne, a Határtalanul Program keretét pedig 9 milliárdról 2 milliárd forintra mérsékelnék.
Palóc hat pontban foglalta össze pártja követeléseit: a védett üzemanyagárak visszaállítását, az árréscsökkentés fenntartását, a 14. havi nyugdíj bevezetésének folytatását, a 40 év feletti kétgyermekes édesanyák szja-mentességét, a használt lakásokra felvehető kedvezményes hitel 3 százalékos kamatának visszaállítását, valamint a rendvédelmi dolgozóknak tett béremelési ígéretek teljesítését.
