Négy eltűnt katona nyomába szegődtek, mára több ezer salvadori katona harcol Haitin
Négy eltűnt katona felkutatásával indult, ám mára több ezer salvadori egyenruhás vesz részt a haiti bandák elleni katonai akcióban. Nayib Bukele elnök számára a szerepvállalás lehetőség a hazai rendteremtő képesség külföldi bizonyítására, egy széteső állam stabilizálása azonban egészen más léptékű vállalkozás.
November 10-i beszámolók szerint már legalább 2500 salvadori katona tartózkodik Haitin. A haiti miniszterelnök, Alix Didier Fils-Aimé a következő hétre salvadori látogatást tervez, ahol a szerepvállalás részleteiről tárgyalhatnak.
Rosszkor, rossz helyen
Október 18-án Croix-des-Bouquets településen négy férfi ült be egy fehér Toyotába. A Libertad II kontingens repüléstechnikai szakemberei az ENSZ által felhatalmazott, bandák elleni missziónál (GSF) szolgáltak. A terület a Chen Mechan banda irányítása alatt állt, a járműre rövidesen össztűz zúdult. Autójuk kiégett, a segítségükre érkező helikoptereket is találatok érték. Mire nagyobb erő érkezett, a katonáknak csak hűlt helyét találták.
Bukele október 21-én katonai mentőakciót rendelt el. Az incidens előtt 124 salvadori katona szolgált a GSF kötelékében; október 22-én további száz különleges műveleti katona megérkezéséről tudósítottak. A négy ember sorsáról azóta sincs biztos információ: Félix Ulloa alelnök november 10-én azt mondta, nincs nyom arról, hogy életben lennének.
Két parancsnokság, egy terep
A GSF október 12-én 1563 egyenruhással volt jelen az engedélyezett 5500 helyett. Október 28-án már mintegy 2000, november elején legalább 2500 salvadori katona tartózkodott Haitin. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő november 3-án a GSF mandátuma alatt szolgáló salvadoriak számát hozzávetőleg kétszázra tette, a többség tehát a misszión kívül, kétoldalú megállapodás alapján tevékenykedik. Az Amnesty International november 9-én a bevetési megállapodás és a fegyverhasználati szabályok nyilvánosságra hozatalát kérte. Amerikai tisztviselők a koordináció hiányosságait kifogásolták, a salvadori kormány visszautasította a bírálatokat.
A hazai modell és a haiti valóság
A 2022 márciusi rendkívüli jogrendre épülő fellépés tömeges letartóztatásokkal törte meg a bandák uralmát; 2025-ben százezer lakosra 1,3 emberölés jutott. A Human Rights Watch ugyanakkor önkényes fogva tartásokat, kínzást és eltüntetéseket dokumentált. Haitin a salvadori katonák gyengébb intézményekkel működnek együtt, idegen terepen, nyelvi akadályokkal. Tartós eredményhez a bandatagok és civilek szétválasztása, a művelet utáni jelenlét, valamint működő büntetőeljárás és biztonságos fogva tartás szükséges.
A bandák tárgyalnának
A 400 Mawozo vezetője, Wilson Joseph a katonai akciók megindulása után az ENSZ közvetítését kérte, november 6-án pedig a haiti leszerelési bizottsággal kezdeményezett kapcsolatfelvételt, a tárgyalás nem jelent kapitulációt. November 6-án a rendőrség közölte, hogy egy közös műveletben megölték a Boston banda vezetőjét, Mathias Saintilt. November 8-án hajnalban Wilson Joseph egyik házát semmisítette meg a rendőrség drónkülönítménye salvadori támogatással, a férfi azonban nem volt otthon.
Presztízs és kockázat
Siker esetén Bukele külföldön is bizonyíthatja rendteremtő képességét, az elhúzódó szerepvállalás azonban ellenkező irányba fordíthatja a történetet. Egy felmérésben a salvadoriak 86 százaléka támogatta a küldetést, 82 százalékuk aggódott a katonák testi épsége miatt. Eredmény nélkül kivonulni presztízsveszteség, maradni viszont növeli a költségeket. Az eltűntek felkutatása, egyes bandák megtörése és Haiti stabilizálása három különböző léptékű cél.
