Bocsánatkérést követel az Akadémiai Dolgozók Fórumától a minisztérium
Valótlan állítások miatt bocsánatkérésre szólította fel közösségi oldalán Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkára az Akadémiai Dolgozók Fórumának vezetését, miután a szervezet a kutatóhálózatról szóló törvénytervezet visszavonását és a miniszter menesztését követelte.
„Valótlant állít az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Tudományos és Technológiai Minisztérium mintegy 5000 kutató nevében bocsánatkérésre szólítja fel – a ma már mindössze néhány tagot számláló – ADF vezetését!” – írta az államtitkár a Facebook-oldalán.
A reakció előzménye az a hír, amely szerint az ADF a HUN-REN törvénymódosítási tervezetének visszavonását, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azonnali menesztését, valamint parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli. A szervezet szerint a javaslat nem rendezi a kutatóhálózat működésének problémáit, továbbviszi a korábbi szabályozás hibáit, és hiányolják az érdemi egyeztetéseket is a területen.
Horváth Péter posztjában hangsúlyozta: nem felel meg a valóságnak az ADF azon állítása, amely szerint a kutatóhálózatról szóló törvénymódosítás érdemi egyeztetés nélkül készült volna. A tervezetet a minisztérium a tudományos közösséggel, a Magyar Tudományos Akadémiával és az érintett kormányzati szervekkel május óta folytatott egyeztetés eredményeként dolgozta ki.
Az egyeztetési folyamat állomásai között említette, hogy Tanács Zoltán miniszter és az MTA elnöke közös kerekasztalt hívott össze kutatóközpont-vezetők és kutatók részvételével. A tárca rendszeresen tárgyalt az Akadémia vezetésével, kutatóintézet-vezetőkkel és több tudományterület kutatóival, valamint egyeztetett a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével és az ADF elnökségével is. A jogi és költségvetési előkészítésben az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is részt vett, a közigazgatási egyeztetésen beérkezett 189 oldalnyi észrevételt a minisztérium tételesen feldolgozta.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a kutatók szakszervezete a törvény alapján szavazati jogú tagot delegál a kutatóhálózat legfőbb döntéshozó testületébe, ami korábban nem volt lehetséges. Hangsúlyozta azt is, hogy a kutatóhálózatban több mint ötezer munkatárs dolgozik, az ADF ellenben egy néhány tagú egyesület, amely nem biztosítja a kutatói közösség reprezentatív képviseletét, elnökének pedig tudományos fokozata sincs.
A javaslat szigorú és átlátható működést ír elő: a vezetőtestület tizenegy szavazati jogú tagjából legalább tíz tudományos fokozattal rendelkezik. A testületnek nem lehet tagja országgyűlési képviselő, politikai vezető, kormánybiztos, miniszteri vagy miniszterelnöki biztos, és az sem lehet tag, aki ilyen tisztséget az előző egy évben töltött be. A vezetők vagyonnyilatkozatát az Integritás Hatóság ellenőrzi, a vezetői díjazás pedig első alkalommal kap törvényi felső határt.
Tanács Zoltán személyeskedés helyett közös munkát javasol
Tanács Zoltán posztjában hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban rengeteget dolgoztak azon, hogy helyreállítsák a magyar kutatóhálózat egységét, megerősítsék a tudomány autonómiáját, és kiszámítható, átlátható működést teremtsenek. Emlékeztetett arra, hogy az előző időszakban a magyar tudományos élet súlyos károkat szenvedett: szétszakították a kutatóhálózatot, háttérbe szorították a társadalomtudományokat és a bölcsészettudományokat, elmaradtak a szükséges béremelések, és sok kutató joggal érezhette úgy, hogy munkáját nem becsülik meg.
Ennek fényében különösen furcsának tartja, hogy éppen most, a helyreállítást célzó törvénytervezet ellen tiltakoznak a leghangosabban azok, akik a kutatók képviseletére hivatkoznak. Megjegyezte, hogy az ADF nem hivatalos szakszervezet, nincs felhatalmazása a teljes kutatói közösség képviseletére.
„Nem tartom szerencsésnek és előremutatónak, ha egy viszonylag szűk szervezet több ezer kutató nevében fogalmaz meg általános állításokat. Érdemes elolvasni, milyen kommenteket kap a bejegyzésük a kutatóközösségtől” – írta.
Hozzátette, hogy természetesen minden szakmai kritikát komolyan vesznek, és a párbeszédre továbbra is nyitottak, de szerinte a személyeskedés helyett inkább a közös munkára kellene összpontosítani.
