Politikai földcsuszamlás három kontinensen
Brazíliában, Szerbiában, Izraelben és az Egyesült Államokban az elmúlt két hétben alulról szerveződő mozgalmak vitték az urnákhoz a választókat, akik nemet mondtak az autoriter vezetőkre. A győzelmekkel mindenhol csak most kezdődik a nehéz munka, miközben Nyugat-Európában ellenkező tendencia figyelhető meg: a szélsőjobboldali mozgalmak erősödése.
A négy országban eltérő körülmények között szavaztak az állampolgárok, mégis többségük nemet mondott a korábbi vezetőkre. Az eredmények komoly vereséget mértek a populista és autoriter erőkre.
Brazília: a második forduló döntött
Az október 25-i elnökválasztás második fordulójában ugrásszerűen megnőtt a részvételi arány, amit az alulról szerveződő aktivizmus és a közösségi média ügyes használata okozott. Ez megakadályozta, hogy Jair Bolsonaro fia szerezze meg az elnöki pozíciót. Luiz Inácio Lula da Silva végül hatalmas fordítással legyőzte Flavio Bolsonarót. Miguel Lago politológus szerint az eredmény nem Luláról szólt, hanem a brazil társadalom mondott nemet a szélsőjobbra. Jair Bolsonaro 27 éves börtönbüntetését tölti, mert négy évvel ezelőtt puccsal próbált hatalmon maradni.
Szerbia: diákok győzelme
Ugyanezen a napon Szerbiában egy diákok vezette mozgalom mért vereséget Alekszandar Vucsics pártjára, amely az előző 14 évben bebetonozta hatalmát. Az Egyetemista Lista 140 helyet szerzett a 250 fős nemzetgyűlésben, míg a Szerb Haladó Párt 103 mandátumot ért el. Szlobodan Markovics, a Belgrádi Egyetem politológiaprofesszora szerint az elmúlt két év tiltakozásai hógolyóhatást váltottak ki, és ez a hit vezette az urnákhoz azokat is, akik korábban nem mentek el szavazni.
Izrael: szoros eredmény, nehéz kormányalakítás
Az október 27-i izraeli választáson a kormánykoalíció mandátumainak száma 68-ról 53-ra csökkent a 120 fős Knesszetben, az ellenzék azonban csak 48 helyet szerzett. A nagy nyertes a Közös Lista és a Ra’am lett, a két arab párt csaknem kétszer annyi képviselői helyet nyert. Az ellenzék vezetőjének, Gadi Ejzenkot volt vezérkari főnöknek 28 napja van arra, hogy kormányzóképes koalíciót állítson össze. Dahlia Scheindlin politikai elemző szerint az izraeli arab állampolgárok évek óta a szabadság- és a kisebbségi jogok legerősebb támogatói.
Egyesült Államok: elsöprő demokrata győzelem
Donald Trump azt kérte a választópolgároktól, hogy november 3-án úgy szavazzanak, mintha az ő neve is szerepelne a szavazólapon. Az amerikai elnök mélyponton lévő népszerűsége elsöprő demokrata győzelmet eredményezett. A demokraták kényelmes többséggel irányítják a képviselőházat és a szenátust, miután olyan államokban is nagy győzelmet arattak, ahol évtizedek óta nem választottak meg demokrata politikust. Az új többség jelentős, de egy elnöki vétó megakadályozásához szükséges kétharmadot nem éri el.
Nyugat-Európában erősödik a szélsőjobb
Elemzők szerint a populizmus viszonylagos népszerűségét a vele szemben álló pártok szétaprózódása hajtja. Németországban az AfD szeptemberben Szász-Anhalt tartományban csaknem abszolút többséget szerzett, Mecklenburg-Elő-Pomerániában több mint 38 százalékot ért el, miközben a CDU kiesett a tartományi parlamentből. Egy októberi felmérés szerint országosan 28, míg a CDU/CSU pártszövetség 21 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Franciaországban a válaszadók 35 százaléka szavazna Marine Le Pen-re. Spanyolországban a Néppárt és a szélsőjobboldali Vox együtt parlamenti többséget szerezhet, utóbbi képviselőinek száma 33-ról 61-65 főre nőhet. Ha a Néppárt koalíciót kötne a Voxszal, Franco 1975-ös halála óta először kerülne a kormányra a szélsőjobb Spanyolországban.
