Vagyonadó: 58 pontos módosító csomag, szűkülő határidők
November 11-én a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 58 pontos módosító javaslatot nyújtott be a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz. A tervezetet október 6-án bocsátották társadalmi egyeztetésre, a törvényjavaslatot október 27-én nyújtották be az Országgyűlésnek, így a nyilvánosságra hozatal és a módosító csomag benyújtása között 36 nap telt el.
A csomag az alapvető kereteket nem érinti: az egymilliárd forintos értékhatár, a december 31-i értékelési fordulónap és az 1–1,5 százalékos adókulcs változatlan marad. A módosítások többek között az örökölt, haszonélvezettel terhelt ingatlanok kezelését és az értékelői tevékenység szabályait pontosítanák, jelentős részük azonban jogtechnikai jellegű.
Nyolc nap a véleményezésre
Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke szerint a menetrend különösen feszített. A véleményezés határideje október 14. volt, a társadalmi egyeztetésre mindössze nyolc nap állt rendelkezésre. Több szakmai szervezet jelezte, hogy egy ilyen összetettségű szabályozásnál legalább 15–20 napos, de inkább hosszabb véleményezési idő lett volna indokolt.
A törvény azonban még nincs elfogadva, a bizottsági módosító javaslat önmagában nem végleges jogszabály. Nyitott kérdés, hogy az Országgyűlés mikor és milyen szöveggel dönt az új adónemről.
A kihirdetés időpontja is számít
A módosító javaslat a törvény hatálybalépését a kihirdetést követő 31. napra tenné az eredeti december 15-i időpont helyett. Ez azt jelenti, hogy ha a jogalkotó még 2026-ban hatályba kívánja léptetni a törvényt, legkésőbb november 30-án ki kell hirdetni. December 1-jei vagy későbbi kihirdetés esetén a hatálybalépés 2027-re tolódna.
A parlamenti eljárásban az elfogadás és a kihirdetés között is vannak lépések: az Országgyűlés elnöke főszabály szerint öt napon belül küldi meg a törvényt a köztársasági elnöknek, akinek szintén öt napja van az aláírásra. Az államfő előzetes normakontrollt is kezdeményezhet, vagy megfontolásra visszaküldheti a törvényt.
Rövid felkészülési idő, jogbiztonsági kérdések
A jogalkotásról szóló törvény előírja, hogy a hatálybalépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a felkészülési időnek lehetővé kell tennie, hogy a címzettek megismerjék az új rendelkezéseket és megtegyék a megfeleléshez szükséges lépéseket.
A vagyonadónál az adóalap meghatározásához vagyontárgyak széles körének értékét kell megállapítani, esetenként szakértőket bevonni, a tartozások levonhatóságát ellenőrizni, a külföldi vagyonelemeket és vagyonkezelési konstrukciókat figyelembe venni. Mindezt úgy, hogy a részletszabályok az elfogadás előtt is változnak.
Korábbi vagyonmozgások vizsgálata
A javaslat a joggal való visszaélés vizsgálatát a vagyonadó bevezetésének nyilvánossá válásához kapcsolja, a 2026. május 14-i kormányhatározatra hivatkozva. Ez azt eredményezheti, hogy az adóhatóság olyan vagyonmozgások rendeltetésszerűségét is vizsgálhatja, amelyek a törvény hatálybalépése előtt történtek.
A javaslat illetőségi szabályai szerint a magyar állampolgár belföldi illetőségű lehet akkor is, ha nincs magyarországi lakóhelye, amennyiben az adóév utolsó napján még nem él legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön. Így egy nyolc éve külföldön élő magyar állampolgár külföldi vagyona is a magyar vagyonadó hatálya alá kerülhet.
Nem mindig esik egybe vagyon és fizetőképesség
Magyar Csaba szerint a vagyonadó egyik legfontosabb elvi kérdése, hogy a nettó vagyon és a tényleges fizetőképesség nem minden esetben esik egybe. Egy jelentős értékű ingatlan, műtárgy vagy vállalkozási részesedés növeli a vagyont, de nem feltétlenül termel olyan rendszeres jövedelmet, amelyből az adó könnyen megfizethető. Csupán részletfizetéssel ez a kérdés nem rendezhető megnyugtatóan.
Kaliforniai példa: elutasított vagyonadó
Kaliforniában a választók novemberben elutasították a Proposition 40 néven ismert javaslatot, amely egyszeri, 5 százalékos vagyonadót vetett volna ki az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezőkre. A bevétel jelentős részét egészségügyi kiadásokra, a fennmaradó összeget oktatási és élelmiszer-támogatási célokra fordították volna. A végleges eredmény szerint a választók 52,8 százaléka szavazott ellene, 47,2 százaléka mellette.
