Kitört a pánik: számok és tények, amelyeken ülve ketyeg a gazdasági bomba
A magyar államháztartási hiány 2025 első negyedévében félelmetes tempóban érte el az éves cél 62 százalékát, 2554,1 milliárd forintos deficitet produkálva – állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium. Márciusban önmagában 831,2 milliárd forintos mínuszt jegyezhettünk fel, miközben az adatok messze meghaladják a korábbi évek átlagos szintjeit. Az államháztartási hiány számos kérdést vet fel a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatban. A probléma bevallottan súlyos, bár a kormány szerint kezelhető.
Kamatkiadások: az államháztartás feneketlen zsákja
A kamatkiadások elképesztő mértékben emelkedtek: 1553,7 milliárd forintos összeg tavalyhoz képest 312,4 milliárddal nagyobb terhet rótt a büdzsére. Ez a brutális befizetés az államadósság költségvetésre gyakorolt hatását emeli ki: a Prémium Magyar Állampapírok és más kötelezettségek kamatfizetései látványosan emésztik fel az erőforrásokat.
Téli vihar: a hatósági energiaárak és a szezonális terhek
A szezonális kiadások is rekordokat döntöttek. Az év eleji hideg időjárás miatt a hatósági energiaárak fenntartása 332,5 milliárd forintos költséget jelentett csupán januárban és februárban, és a márciusi tételek hasonló súlyúak lehetnek. Ezek a kiadások az állami költségvetést tovább nyomták lefelé, miközben az energiaárak globális változásai nem segítik az egyensúly helyreállítását.
Az infláció mély nyomai és a bevételi problémák
Az infláció következményei még mindig érzékelhetők a költségvetésben, az állam magasabb árakkal és költségekkel szembesült a közbeszerzések során, különösen az építési projektek drágulása miatt. Bevételi szempontból az áfabevételek emelkedtek, de a költségvetés tervezett gazdasági növekedéséhez képest csalódást keltő eredményeket hoztak. Az uniós források visszatartásának hatásai is érezhetők.
A 13. havi nyugdíj hatása
A februári egyszeri 13. havi nyugdíj kifizetése 535 milliárd forintos terhet rótt a költségvetésre. Ez az intézkedés előre látható kiadás volt, de ennek ellenére komoly mértékben növelte a hiányt az év ezen szakaszában. A társadalmi szükségszerűségek és a költségvetési egyensúly közötti feszültség itt is megmutatkozott.
Költségvetési káosz vagy csak rémisztgetés?
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint noha a számok magasak, nem feltétlenül indokolt pánikhelyzetet hirdetni. Az első negyedév súlyos deficitje részben szezonális tényezőknek tudható be. Azonban az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy év közbeni kiigazító intézkedések nélkül semmi sem garantálja a pénzügyi stabilitást. Az államháztartási hiány nem példátlan, de állandó forrásszűke, sőt deficitek melletti működés nem képez fenntartható megoldást.
Orbán Viktor üzenete: egyensúly vagy bukás
Orbán Viktor korábban világossá tette, hogy a költségvetést egyensúlyban kívánja tartani, bármi is történjék a világban. Ezzel szemben a jelenlegi helyzet messze áll az optimálistól, és a rövid távú gazdasági kockázatok, például az amerikai vámháború és az inflációs nyomás tovább nehezítik a helyzetet. A költségvetés tehát ketyegő bombaként fenyeget, amely folyamatos figyelmet és kiigazítást igényel.
