Nem ér véget a magyar űrkaland, a kormány nagy lépést tervez
Kapu Tibor visszatért a világűrből, de a magyar űrprogramnak koránt sincs vége. A HUNOR-program igazgatója a Magyar Tudományos Akadémián arról beszélt, hogy megújítanák a hazai űrstratégiát, terveiket pedig törvényi szintre emelnék. A rendezvényen videóüzenetben jelentkezett be Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, aki szerint a történelmi küldetés jelentőségét az mutatja meg igazán, milyen eredmények születnek belőle.
Az űrutazás véget ért, a magyar űrkutatás azonban nem állhat meg egyetlen sikeres küldetésnél. Kapu Tibor legalábbis erről beszélt november 10-én, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett HUNOR Tudományos Szimpóziumon, ahol a tavalyi űrmisszió eredményeit mutatták be. A kutatóűrhajós időközben a HUNOR-program igazgatója lett, és már nemcsak az űrben végzett kísérletek foglalkoztatják, hanem az is, milyen szerepet szerezhet Magyarország a következő évtizedek űriparában. A tervek túlmutatnak egy újabb magyar űrhajós felküldésén: a kormányzat átalakítaná a hazai űrkutatás intézményi és jogi hátterét is.
Új űrstratégia készül, törvény is születhet belőle
Kapu Tibor elmondta, a Tudományos és Technológiai Minisztériummal közösen dolgoznak a magyar űrkutatás következő szakaszán. A 2021-ben elfogadott nemzeti űrstratégiára építenének, de azóta alaposan megváltozott a világ. „A 2021-es nemzeti űrstratégia gondolataira építve reagálunk az elmúlt öt év felgyorsult változásaira. Törekvéseinket pedig, sok szomszédos és európai országot követve, törvényi szintre emeljük” – fogalmazott a kutatóűrhajós.
A részletekről egyelőre keveset tudni, de az űrtörvény megalkotásának gondolata nem újkeletű. Tanács Zoltán miniszter már júniusban beszélt arról, hogy a jogszabállyal egy magyar űrügynökség létrehozásának és működésének is keretet adnának. Kapu Tibor már az első magyar űrügynökség alapjainak lefektetésén dolgozik; a leendő szervezet feladata többek között a hazai kutatóhelyek és űripari vállalatok összefogása lenne.
A magyar tervek mögött gazdasági megfontolások is állnak. Az űrbe jutás költségeinek csökkenése és a magánvállalatok térnyerése kisebb országoknak is lehetőséget kínál arra, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi fejlesztésekbe. Magyarország nem akar saját rakétákkal versenyezni az amerikai vagy kínai óriásokkal, inkább azokra a szakterületekre összpontosítanának, ahol a hazai fejlesztéseknek már most is van keresnivalójuk.
Huszonöt kísérlet után jöhet a folytatás
Tanács Zoltán külföldi útja miatt előre rögzített videóüzenetben szólalt fel. Felidézte, Kapu Tibor küldetésével több mint négy évtized után ismét magyar kutatóűrhajós jutott a világűrbe. Szerinte a misszió valódi jelentőségét nem önmagában az űrutazás adja, hanem a tudás és a lehetőségek, amelyeket a magyar tudomány előtt megnyitott. Emlékeztetett arra, hogy a HUNOR-program keretében mintegy harminc tudományos tevékenység valósult meg, amelyekben magyar kutatók, mérnökök, egyetemek és vállalkozások vizsgálhatták fejlesztéseiket a világűr különleges körülményei között. A miniszter úgy látja, a tudomány támogatása befektetés Magyarország jövőjébe, a megszerzett tapasztalatok pedig új kutatásoknak, korszerűbb technológiáknak és gazdasági fejlesztéseknek adhatnak alapot.
A HUNOR-program feladatai nem értek véget Kapu Tibor hazatérésével: most az eredmények feldolgozásán, a tapasztalatok megosztásán és a következő lehetőségek megteremtésén van a hangsúly. Nyitott kérdés az is, mi történik akkor, ha megszűnik a Nemzetközi Űrállomás, amelyen Kapu Tibor a magyar kísérleteket végezte. A NASA jelenlegi tervei szerint az űrállomás 2030-ban befejezi működését, bár a meghosszabbítás lehetősége sem zárult le, az amerikai űrügynökség pedig már magánvállalatok által üzemeltetett állomásokkal is számol. „A jövő tele van lehetőségekkel és kihívásokkal” – fogalmazott Kapu Tibor, aki szerint Magyarországnak időben meg kell találnia a helyét az átalakuló rendszerben. Nem mindegy ugyanis, hogy a következő magyar műszereket milyen rakétákkal juttatják fel, melyik űrállomáson végzik el a kísérleteket, és kik biztosítják ehhez a szükséges infrastruktúrát.
A szimpóziumon a múlt eredményei sem maradtak háttérben. Kapu Tibor az Axiom–4 küldetés során 25 tudományos kísérletet és tevékenységet hajtott végre, a teljes HUNOR-program pedig mintegy harmincat fogott össze. A kutatások az orvostudománytól a növénybiológián át az anyagtudományig terjedtek, a súlytalanság ugyanis olyan jelenségek megfigyelését is lehetővé teszi, amelyeket a Földön nehéz vizsgálni. Az eredmények egy részének feldolgozása még tart, a küldetés során megszerzett tapasztalatok azonban már a következő fejlesztéseket segíthetik. Kapu szerint a program egyik legfontosabb eredménye, hogy a magyar szakemberek olyan tapasztalatokat szereztek, amelyekre később is építhetnek. A következő feladat így már nem pusztán az, hogy magyar ember jusson a világűrbe, hanem az, hogy a magyar kutatásoknak tartósan legyen ott helyük.
