Súlyos fizetési gondok sújtják a magyar háztartásokat, miközben egyre nagyobbak az anyagi szakadékok köztük
Jelentős regionális különbségeket mutat a magyar háztartások fizetőképességében az Intrum és a GKI Gazdaságkutató friss felmérése. Míg Észak-Magyarországon a lakosság 17,4 százaléka küzd fizetési hátralékokkal, addig a Közép-Dunántúlon ez az arány mindössze 2,2 százalék.
Bár országos átlagban javult a háztartások fizetőképessége, a kedvező tendencia egyenlőtlenül érinti az ország különböző térségeit. A felmérés szerint Észak-Magyarországon a lakosság 17,4 százaléka küzd fizetési hátralékokkal, ami közel kétszerese az uniós átlagnak. A keleti és északi régiókban a súlyos nélkülözés is jóval gyakoribb, miközben a főváros környékén a magas lakhatási költségek szűkítik a háztartások pénzügyi mozgásterét.
A legfrissebb Regionális Fizetőképességi Index alapján a háztartások anyagi helyzetét már nem elsősorban az határozza meg, hogy rendelkeznek-e munkával. A foglalkoztatottság még a gazdaságilag hátrányosabb helyzetű térségekben is viszonylag magas, a fizetési nehézségek azonban továbbra is jelentősek. A pénzügyi stabilitást egyre inkább a munkával megszerezhető jövedelem nagysága, a megélhetési kiadások és a családok korábban felhalmozott megtakarításai befolyásolják.
Jelentősek a különbségek a régiók között
A fizetési hátralékok aránya jól mutatja a régiók közötti különbségeket. Az Európai Unióban átlagosan a lakosság 9,2 százaléka nem tudja időben rendezni valamely pénzügyi kötelezettségét, például a lakbért, a hiteltörlesztést vagy a közüzemi számlákat. Magyarországon a Közép-Dunántúlon mindössze 2,2, a Nyugat-Dunántúlon pedig 5,9 százalék az érintettek aránya.
A déli és keleti országrészekben jóval kedvezőtlenebb a helyzet: a Dél-Alföldön 11, a Dél-Dunántúlon 11,4, az Észak-Alföldön pedig 11,7 százalék küzd fizetési elmaradásokkal. A legrosszabb mutatókat Észak-Magyarország produkálja, ahol a lakosság 17,4 százaléka érintett, ez csaknem kétszerese az uniós átlagnak, és a legmagasabb érték a magyar régiók között.
A súlyos anyagi és szociális nélkülözés terén szintén az északi és keleti térségek vannak a legnehezebb helyzetben: miközben az uniós átlag 6,3 százalék, az Észak-Alföldön 13,6, Észak-Magyarországon pedig 14 százalék az érintettek aránya.
A fővárosban a lakhatási költségek jelentenek terhet
A fővárost és Pest vármegyét magában foglaló Közép-Magyarországon más jellegű problémák nehezítik a háztartások helyzetét. A fizetési hátralékok aránya itt 5,3 százalék, vagyis elmarad az európai átlagtól, a magas lakhatási költségek azonban jelentős terhet jelentenek. A régióban a háztartások 5,9 százaléka számít lakhatási költségek miatt túlterheltnek.
A területi különbségek ezen belül is jelentősek: Budapesten a lakhatás jóval nagyobb pénzügyi nyomást gyakorol a családokra, mint a környező Pest vármegyében.
