Vizsgálat indul a Miniszterelnökség ellen, gyanús szerződésekre bukkantak
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) közbeszerzési jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, miután felmerült a gyanú, hogy a Miniszterelnökség 2023 és 2026 között olyan szolgáltatásokat rendelt meg a p2m cégeitől, amelyek nem tartoztak a szervezetfejlesztési célú keretmegállapodás tárgyi hatálya alá. A megrendelések együttes értéke nettó 142,1 millió forint volt.
A hivatal kedden azt közölte, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján felmerült a gyanú, miszerint a Miniszterelnökség számos alkalommal olyan szolgáltatásokat rendelt meg a p2m Informatika Szolgáltató Kft. és a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft. alkotta konzorciumtól, amelyek nem tartoztak a keretmegállapodás tárgyi hatálya alá.
A most kezdeményezett jogorvoslattal érintett hét megrendelés többek között munkaerőpiaci és migrációs kutatásokra, a digitális játékipar lehetőségeinek elemzésére, az Otthon Start Program stratégiai felülvizsgálatára, valamint külső szervezetek átvilágítására irányult. A nyilvántartás szerint a megrendelések együttes értéke nettó 142,1 millió forint volt, amelyet teljes egészében kifizettek.
Az NKOH álláspontja szerint ezek a feladatok érdemben eltértek az eredetileg versenyeztetett szervezetfejlesztési szolgáltatásoktól, ezért felmerül a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének, illetve a szerződés tárgya jogellenes kiterjesztésének lehetősége. A hivatal azt is közölte, hogy vizsgálata nem korlátozódik a most kifogásolt hét megrendelésre, mivel az elmúlt években a Miniszterelnökség a p2m cégektől további olyan tanulmányokat is megrendelt, amelyek esetében szintén felmerül a közbeszerzési szabályok megsértése.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter október 21-én azt közölte, hogy a p2m Consulting Kft. szerződései kapcsán az általa vezetett minisztérium feljelentése után nyomozást rendeltek el. A tárca a Digitális Magyarország Ügynökség és a p2m-csoport között létrejött kilenc szerződést is vizsgálta, amelyek együttes nettó kerete csaknem 1,5 milliárd forint volt, a számlázás pedig elérte a keret 99,8 százalékát.
Az egyik szerződésben az órák több mint 86 százalékát papíron a legmagasabb szintű menedzseri vagy partneri szintű munkavállalók teljesítették, átlagosan több mint 58 ezer forintos óradíj mellett. Egy másik szerződés minimumlehívást írt elő, vagyis az államnak akkor is fizetnie kellett, ha nem használt fel egy meghatározott mennyiséget, miközben a szerződés a rendes felmondást kizárta. A vizsgált megbízások között olyan eredménytermékeket is találtak, amelyek általános vagy részben átfedő prezentációk és oktatási anyagok voltak, valamint előkerült olyan dokumentum is, amelyen egy, a szerződésben nem szereplő cég neve volt feltüntetve készítőként. Más megbízásoknál a részletes eredménytermékek, illetve a teljesítés tartalmát igazoló dokumentumok hiányoztak.
