Történelmi mélyponton a vízkészletek: két Balatonnyi víz hiányzik a talajból
A 2022-es rekordaszály szintjénél is alacsonyabb a talajnedvesség, a folyókon pedig sorra dőltek meg a kisvízi rekordok 2026 első kilenc hónapjában. A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak elemzése szerint a vízhiány már az egész ország vízgazdálkodási problémájává vált.
Az októberi esők sem hoztak érdemi javulást, mert a mélyebb talajrétegek az ország nagy részén továbbra is nagyon szárazak. Az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói friss tanulmányukban országos talajnedvességi és vízállásadatokat elemeztek. Eredményeik szerint a 2023-as átmeneti enyhülés után újabb aszályos évek következtek, a vízhiány pedig évről évre halmozódik.
„A mostani helyzetet sem lehet kizárólag egyetlen rendkívül száraz nyárral magyarázni. Az egymást követő évek vízhiánya összeadódik” – mondta Sipos György tanszékvezető egyetemi docens, a vizsgálatok vezetője.
A vizsgálatok az SZTE és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által kiépített monitoringhálózat mintegy 22 millió adatán alapulnak. A 10–75 centiméteres mélységben a talajnedvesség 2023-hoz képest országos átlagban 26 százalékról 20 százalékra csökkent, vagyis a talajok vízkészlete közel negyedével esett vissza. A kutatók becslése szerint ez mintegy 4,1 köbkilométernyi hiányt jelent. A 2023-hoz viszonyított, nagyjából négy köbkilométeres különbség megközelítőleg a Balaton teljes vízmennyiségének kétszerese – magyarázta Barta Károly egyetemi docens.
A legnagyobb arányú csökkenést a Közép-Dunántúlon mérték, de abszolút értékben továbbra is a Dél-Alföld a legveszélyeztetettebb. 2026 januárja és szeptembere között alig több mint 200 milliméter csapadék hullott, szemben a 2022-es időszak mintegy 300 milliméterével. Az októberi esők sok helyen csak a legfelső talajréteget nedvesítették át.
A vizsgált 285 vízmérce közül 81-nél, csaknem 28 százalékuknál mértek új legkisebb vízállást. A Duna szinte összes mércéjén 10–20 centiméterrel a korábbi rekord alatt volt a vízszint október elején, a Közép-Tiszán pedig egyes helyeken 45–50 centiméterrel. Az alacsony vízállás többek között Budapest és Szolnok ivóvízkitermelésében és az öntözésben is gondokat okozott.
A kutatók szerint néhány esős nap nem számolja fel a tartós vízhiányt, ezért kulcskérdés, hogy a következő csapadékosabb időszakban a vizet helyben tartsák. Az SZTE több projektben is vizsgálja, hol és mennyi vizet lehetne visszatartani, és hogyan mérhető ennek hatása.
Októberben két mediterrán ciklon is jelentős mennyiségű csapadékot hozott, a talaj felszínközeli rétege nagy területen át is nedvesedett. A 30 centiméternél mélyebb rétegekbe azonban csak a Zalai-dombság területén jutott víz, az ország túlnyomó részén a mélyebb talajrétegek továbbra is nagyon szárazak. A vízhiánytérkép szerint október végén a növények által leginkább hasznosítható egyméteres mélységben egy kis nyugati területet leszámítva sehol sem kisebb a vízhiány 100 milliméternél. Budapesten négyzetméterenként 165 liter, az Alföld egyes részein több mint 180 liter, Szeged környékén közel 200 liter víz hiányzik.
Két erősen csapadékos hónapra lenne szükség a helyzet érdemi javulásához, az előrejelzés azonban egyelőre nem mutat országosan jelentős esőt.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium konkrét összeget nem közölt az aszálykárokról. A tárca szerint idén eddig több mint 1,5 millió hektárra érkezett kárbejelentés, a kárenyhítési kérelmeket viszont csak novemberben lehet beadni, így a kompenzációs igény még nem ismert. A minisztérium a Kárenyhítési Alap bővítésén dolgozik, és az Európai Bizottságtól is a Mezőgazdasági Válságtartalék megnyitását kérte.
A kormány október 20-án jelentette be, hogy 2027-ben átfogó vízmegtartási program indul, a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések kerete pedig 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelkedik. A részletekről az Élő Környezetért Felelős Minisztérium csak annyit közölt, hogy az akcióterv véglegesítése folyamatban van. Az agrártárca szerint a közeljövőben két Vízprémium-felhívás is megjelenik, amelyekre 2027 második negyedévétől lehet majd pályázni.
