Évek óta nem látott dróntámadás indult Moszkva ellen
Pénteken újraindultak az ukrán dróntámadások az orosz olajfinomítók ellen, miután Kijev állítólag amerikai nyomásra ideiglenesen leállította ezeket a műveleteket. Moszkva felé az elmúlt két év egyik legnagyobb dróntámadása indult: Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint csütörtök este és péntek reggel között 862 ukrán drón tartott a fővárosi régió felé, ezek nagy részét távolabb semmisítették meg, 170-et pedig a főváros közelében lőttek le.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az éjszaka tömeges csapást mértek ukrán dróngyártó üzemekre, a Kijevi és a Dnyipro terület energetikai létesítményeire, valamint odesszai kikötői létesítményekre. Kijevben egy ember meghalt, Dnyipróban és a megyében vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el. Borisz Filatov polgármester szerint a csaknem egymilliós városban leállt a villamos- és trolibuszközlekedés, a metró pedig ritkábban jár.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Rosszija 1 televíziónak megerősítette, hogy egy ideig szünet volt az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokban, de pénteken folytatódtak a támadások. Novak szerint az ukrán drónok három olajfinomítót és egy gázipari komplexumot vettek célba. Azt is közölte, hogy Oroszország októberben 510 ezer, novemberben 2,15 millió tonna dízelolajat exportál, az exporttilalom pedig néhány kivétellel január végéig érvényben marad.
A Kreml élesen reagált a támadásokra. Jurij Uszakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója szerint Kijev ezzel semmibe vette Donald Trump felhívását, és Ukrajna azért mer ilyen lépésekre vállalkozni, mert továbbra is élvezi Európa támogatását. Egy nappal korábban arra figyelmeztetett, hogy ha Kijev csapást mér Oroszországra a november 4-i Nemzeti Egység Napján, Moszkva megváltoztathatja álláspontját a tárgyalásokkal kapcsolatban.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország nem veti fel a finomítók elleni támadások ügyét az Abu-Dzabiban folytatódó háromoldalú tárgyalásokon, mert szerinte ez Washington és Kijev ügye. Hozzátette, hogy a támadások nem kérdőjelezik meg a tárgyalások megtartását, és a tárgyalások előfeltétele nem a tűzszünet. Peszkov arra a Financial Times-értesülésre is reagált, amely szerint Washington Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot tekinti Európa lehetséges képviselőinek a tárgyalásokon; a szóvivő szerint az európai országok részvételéről senkivel sem tárgyaltak. Nem tulajdonított jelentőséget Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azon szavainak sem, hogy Európában mindenki belefáradt a konfliktusba.
Az orosz megszállás alatt álló, Herszon megyei Oleskibe ukrán küldöttség érkezett. David Arahamija, a kormányzó Nép Szolgája párt frakcióvezetője közölte, hogy megkezdődött a lakosok evakuálása ukrán ellenőrzésű területre és a humanitárius segély kiosztása, a tűzszünet pedig továbbra is érvényben van. Dmitro Lubinec emberi jogi biztos a helyi lakosokkal egyeztet a legsürgetőbb szükségleteikről, Kirilo Budanov, az elnöki iroda vezetője szerint pedig szállítóeszközöket készítettek elő azoknak, akik ukrán ellenőrzésű területre szeretnének távozni.
Az Európai Bizottság pénteken elfogadott javaslatában azt ajánlja az uniós tagállamok tanácsának, hogy hagyja jóvá a 90 milliárd eurós ukrajnai hitel 2027-re eső, 45 milliárd eurós részletét. A javaslatot az tette lehetővé, hogy a Bizottság pozitívan értékelte az Ukrajna által október 26-án benyújtott finanszírozási stratégiát. Az összegből legfeljebb 13,3 milliárd euró költségvetési támogatás, 31,7 milliárd euró pedig az ukrán hadiipar fejlesztésére fordítható.
