Első cseh–magyar kormányülést tartottak Prágában
Magyar Péter miniszterelnök nyolc miniszterével együtt csütörtökön Prágában tárgyalt az első cseh–magyar kormányülésen, emellett egyeztetett Andrej Babis cseh miniszterelnökkel és Petr Pavel köztársasági elnökkel is. A tárgyalásokat követően a két kormányfő sajtótájékoztatón számolt be az eredményekről.
A magyar miniszterelnök azzal kezdte, hogy meglepődött azon, hogy eddig még nem volt közös cseh–magyar kormányülés, de mint mondta, ennek biztosan lesz folytatása 2027 tavaszán Budapesten. Hozzátette, a mostani találkozó is azt bizonyítja, hogy a V4-ekbe valóban sikerült életet lehelni, és a négyek együttműködése azért fontos, mert így támaszt nyújthat az unión belüli témák vitájában. A miniszterekkel azért érkezett, hogy minél előbb a gyakorlati együttműködés területére fordítsák a most elfogadott megállapodásokat.
A Prága–Budapest gyorsvasútról elmondta: Európának szüksége van szimbolikus, de fontos programokra, és ha a beruházás megvalósul, Prága–Budapest három óra alatt lesz elérhető, Varsó–Budapest pedig öt óra alatt. Több tízmilliárdos projektről van szó, amely hosszú évek munkája lesz, ezért kiegészítő uniós forrásokat szeretnének hozzá szerezni.
A tárgyalásokon szó volt az energetikai együttműködésről is: a MOL és az MVM meghatározó szereplő a cseh gazdaságban, és Magyarországon is jelen vannak kiemelkedő cseh cégek. Az exportösztönző intézményeknek segíteniük kell a két ország vállalatait abban, hogy befektessenek egymás országaiban, akár a védelmi iparban, akár a mezőgazdaságban. Mint elhangzott, idén a csehek ugyanazzal az aszállyal néztek szembe, mint a magyarok. A kutatás-fejlesztés terén is vannak felelős együttműködések, ugyanakkor átfedések is, és szó volt a jó gyakorlatok cseréjéről. Az egészségügyben konkrét tapasztalatcseréről, valamint a ritka gyógyszerek finanszírozásának lehetőségéről tárgyaltak: ha több ország közösen szerez be gyógyszereket, javul a tárgyalási pozíciójuk.
Andrej Babis cseh miniszterelnök a sajtótájékoztató elején kiemelte, hogy ez volt az első cseh–magyar kormányülés, amelyen először ült össze a két ország kormányának tagjai. Megállapodtak abban, hogy hasonló tanácskozást Budapesten is tartanak. Szavai szerint nagyon hasznos és konkrét témákról beszéltek, kiderült, hogy közösek az érdekek, és azokat az Európai Unió szintjén is érvényesítik. Tovább mélyítik a két ország kapcsolatait, bővítik a regionális viszonyt, és javítják a régió versenyképességét.
A cseh kormányfő üdvözölte a V4 újraindítását; 2027 júliusában Csehország veszi át a V4 elnökségét, ahol további bővítésről is szó lehet. Magyarországon 500 cseh cég működik, emellett az MVM és a MOL az egyik legnagyobb beruházó Csehországban. Babis kitért a fegyveres erők modernizációjára, valamint arra, hogy az Európai Tanácsban a minél olcsóbb energiáért küzdenek. Magyarország hasonló álláspontot képvisel, és támogatni fogják az atomenergia bővítését. A közúti és vasúti közlekedésben szintén együttműködés várható, többek között a Prága–Brno–Pozsony–Győr–Budapest vonalon. Az európai költségvetésre is utalt, és megállapodtak abban, hogy európai támogatást szereznének a gyorsvasúti beruházáshoz. Végül megköszönte a látogatást és a konstruktív eszmecserét.
Magyar Péter szerdán jelentette be közösségi oldalán, hogy csütörtökön nyolc miniszterével együtt Prágába utazik az első cseh–magyar kormányülésre, illetve hogy ugyanitt tárgyal Petr Pavel cseh köztársasági elnökkel. A magyar kormányfő rövid időt tölt Csehországban, mert pénteken már Budapesten találkozik Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel. Az utazás napján reggel arról számolt be, hogy egy kék Skodával indult el, amellyel egyebek mellett az autó gyártási helyére, valamint arra utalt, hogy az előző kormányban volt több olyan miniszter, aki olyan közeli nagyvárosokba is repülővel ment, mint Prága vagy Belgrád. Egy későbbi videójában közölte, hogy először Andrej Babis cseh miniszterelnökkel találkozik, ezt követi a közös kormányülés, majd Petr Pavel köztársasági elnökkel tárgyal.
A tárgyalások témái az időszerű európai és nemzetközi kérdések voltak, kiemelten az Európai Unió versenyképessége, az energetikai biztonság, a migráció, az európai költségvetés jövője és az Európai Unió bővítése. A kormányközi konzultációk további témái a regionális és a kétoldalú együttműködés, a gazdaság, a közlekedés, a védelmi ipar, a digitalizáció, a tudomány, a kutatás, az innováció és az egészségügy voltak.
