Nárcisztikus szörnyeteg vagy mesteri bűnöző? Megérkezett az év egyik legfélelmetesebb könyve
A brit pszichothrillerek egyik meghatározó szerzője, Lisa Jewell 2025-ben megjelent regénye – amely hazánkban 2026-ban Ne engedd be címmel látott napvilágot – ismét bizonyítja, hogy az írónő a kíméletlen hazugságok, a családi titkok és az érzelmi manipuláció mestere.
A kötet középpontjában egy profi szélhámos és manipulátor, Nick Radcliffe áll, aki egyszerre több párhuzamos életet él, és védtelen, gyászoló vagy gyanútlan nőket hálóz be, hogy minél több pénzt csaljon ki tőlük. A történet a házasságszédelgő utolsó négy évét mutatja be, azt is beleértve, mi történik a számára megunt vagy a továbblépését veszélyeztető egykori barátnőkkel, feleségekkel.
Nick maga is elmeséli, miként került kapcsolatba a jelenleg szédített nőkkel – egyikükkel éppen négy éve házasok, és közös gyermekük is van. A visszapillantásokból kirajzolódik az is, mikortól és miért készült az utolsó nő, Nina Swann behálózására.
Nina férje, egy felkapott mesterszakács az angliai Kentben, gyilkosság áldozata lett, miután egy félőrült a londoni metró alá lökte. Az elkövetőt letartóztatták, a regény pedig a temetést követő családi összejövetellel kezdődik. Ninának két gyermeke van: fia távol él és dolgozik, a mentális problémákkal küzdő lánya, Ash viszont anyjával marad a szülői házban, és némi alibimunkát vállal a kisvárosban.
Nem sokkal később levelet kapnak egy számukra ismeretlen férfitól, aki azt állítja, évtizedekkel korábban az elhunyt séffel dolgozott együtt, és csak most értesült a haláláról. Később apróbb emléktárgyakat is küld, amelyeket állítólag a volt férj adott neki a közös munka idején. Végül az ebben a helyzetben Nick Radcliffe-ként bemutatkozó, kisportolt, kékszemű, fehér hajú, sármos férfi randizni kezd Ninával.
Ash nem nézi jó szemmel a kapcsolatot, elsősorban azért, mert gyanús neki a férfi – aki egyébként egy közeli városkában él feleségével és gyerekével, de rendszeresen eltűnik otthonról. Feleségének, Marthának azt hazudja, hogy egy szállodai szervízrendszer működtetését bízták rá, amiért az egész Egyesült Királyság területén bármikor riasztható, így könnyen teremt magának szabadidőt. Ezt vagy az újdonsült nőismerősénél tölti, vagy járja az országot, és eszkortszolgáltatásokkal keres pénzt idősebb, egyedülálló nőknél.
Míg Nina egyre jobban belegabalyodik a kifinomult, jó ízlésű, figyelmes férfiba, Ash egyre több olyan részletre bukkan Nick életében, amely azt erősíti benne, hogy a férfi nem az, akinek kiadja magát. Anyját azonban nem tudja meggyőzni, a férfi ugyanis zseniális hazugságokkal vesz le mindenkit a lábáról. Ash váratlan segítséget kap apja évtizedekkel korábbi szerelmétől, aki pontosan érti, mitől tart a lány, és mitől akarja megóvni édesanyját – így ketten kezdenek nyomozni.
Kiderül az is, hogy Nick néhány kapcsolata az elmúlt évek során nem sikerült, sőt a lebukás elkerülésére egy korábbi barátnő újból fellángoló szerelme idején együtt tüntetik el a férfit leleplezni készülő, egykori becsapott asszonyt.
Lisa Jewell nem természetfeletti szörnyeteget, hanem félelmetesen valósághű, karizmatikus szélhámost teremtett, aki pontosan tudja, hogyan használja ki a nők sebezhetőségét. Az ő szemszögéből írt fejezetek bepillantást engednek a nárcisztikus és szociopata logikába, ami egyszerre gyomorforgató és lebilincselő olvasmányélményt nyújt.
A regény meggyőzően mutatja be, hogyan válik a gyász – mint a megözvegyült Nina esetében – olyan nyitott kapuvá, amelyen keresztül egy profi manipulátor lassan és módszeresen átszabja az áldozat valóságérzékelését. A mozaikos szerkezet az elmúlt négy évből közelít a jelenbe Nick emlékein és a három főszereplő nő lassú tudatra ébredésén keresztül. A különböző szemszögek – az éles szemű, gyanakvó lány, Ash, a félrevezetett feleség, Martha és az áldozattá váló anya, Nina – váltakozása folyamatos feszültséget generál, a fejezetvégi csavarok pedig szinte letehetetlenné teszik a kötetet.
Ugyanakkor a narratíva néha túlságosan is a férfi főhősnek adatik át, és a történet elbírna mélyebb női perspektívákat is. Míg az első felében a regény lassan építkezik, és mély pszichológiai portrét rajzol, Ash nyomozásának előrehaladtával a krimi egy gyorsabb tempójú, helyenként kissé teátrális leszámolásba vált. Néhány mellékszál és Nick túlzó tettei – például halálának megrendezése vagy a párhuzamos életvitelek szimultán koordinálása – helyenként próbára teszik az olvasó valóságérzetét, a második félidőben pedig a szálak összekuszálódása és a sűrű fordulatok kissé a karakterfejlődés rovására mennek.
Mindezek ellenére kiváló stílusérzékkel megírt, kifejezetten szórakoztató és sötét pszichothriller született, amely a műfaj kedvelői számára kihagyhatatlan olvasmány.
