Olyan változás jöhet a magyar filmiparban, ami a jövő generációinak sorsát is meghatározhatja
Az elmúlt évek legizgalmasabb magyar filmjei közül több is egy pályakezdő rendezőknek létrehozott programnak köszönheti a létét. Az Inkubátor nemcsak elsőfilmeseknek adott lehetőséget a bemutatkozásra, hanem olyan történeteknek is, amelyek a hagyományos állami filmfinanszírozásban nehezebben találtak volna utat a vászonra. A kezdeményezés 2023-ban komoly válságba került, nemrég azonban Nagy Ervin kulturális államtitkár bejelentette a program rehabilitációját.
A Nemzeti Filmalap 2015-ben indította útjára az Inkubátor programot, amelynek célja az volt, hogy megkönnyítse a pályakezdő filmesek első nagyjátékfilmjének elkészítését, és teret adjon a magyar film új hangjainak. A fiatal rendezőknek nem kellett rögtön több százmilliós produkciókban gondolkodniuk ahhoz, hogy eljussanak a közönséghez: kisebb költségvetésből, nagyobb alkotói szabadsággal dolgozhattak.
A program működése a szakmai kiválasztásra és a nyilvános filmterv-bemutatókra épült. Az előzsűri kiválasztotta a továbbfejlesztésre érdemes pályázatokat, alkotóik forgatókönyv-fejlesztési támogatást kaptak, majd az Inkubátor Pitch Fórumon mutathatták be projektjeiket. A fórumon kiválasztott nyertesek ezt követően gyártási támogatásra pályázhattak.
Az Inkubátorban készült filmek között olyan munkák vannak, amelyek a magyar mozikban és a nemzetközi fesztiválokon is figyelmet kaptak. Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje a 2018-as cannes-i filmfesztiválon mutatkozott be, és elnyerte a nemzetközi filmkritikusok szövetségének díját. Kis Hajni Külön falka című filmje 2021-ben, Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című alkotása egy évvel később került a közönség elé, Baranyi Benő Zanox – Kockázatok és mellékhatások című rendezése pedig a sci-fi és a romantikus vígjáték elemeit vegyítette.
A program működése 2023-ban tört meg. A szakmai fórumon öt nyertesnek ítélt projekt közül három – az Anyám, a szörny, a Könnyű álom és A gondozó – nem kapott lehetőséget arra, hogy elkészüljön, noha a filmtervek korábban már átmentek a szakmai szűrőn. Hasonló sorsra jutott Szimler Bálint bemutatkozó rendezése, a Fekete pont, amely végül független produkcióként tudott elkészülni és több nemzetközi fesztiválon is díjazták.
Nagy Ervin kulturális államtitkár 2026. októberi bejelentése fordulópontot jelenthet: azt írta, hogy az Inkubátor eredeti küldetését kívánják helyreállítani, és a szabad alkotás, a kísérletezés, valamint a tehetségek kibontakozásának terepévé tennék a programot. A bejelentéshez konkrét intézkedés is társult: a Nemzeti Filmintézet kiterjesztette a gyártási pályázat lehetőségét azokra a pályakezdő alkotókra is, akik korábbi években nyertek a Pitch Fórumon, de végül nem nyújthattak be gyártási támogatási kérelmet.
A gyártási pályázat lehetőségének kiterjesztése nem jelenti automatikusan azt, hogy minden érintett film elkészül: a projekteknek továbbra is át kell menniük a támogatási folyamaton. A döntés részleteivel kapcsolatban a Nemzeti Filmintézet nem reagált a megkeresésre.
Deák Kristóf Oscar-díjas filmes szerint az Inkubátor csodálatos kezdeményezés, még ha a rendelkezésre álló büdzsé elég szűkös is. Mint mondta, komoly szakmai tévedés volt hagyni félig-meddig elsüllyedni a programot, és több nyertes projekt sem mehetett végig. Örül a program újraindításának, de kiemelte: számos alkotó, aki nemzetközi sikert aratott egy Inkubátoros filmjével, a mai napig nem tudta leforgatni a következő alkotását, ami legalább akkora probléma, mert így lényegében az Inkubátor is értelmét veszti.
A rehabilitáció valódi jelentőségét az mutatja majd meg, hogy a korábban félretett filmtervek közül mennyi valósulhat meg, milyen kiszámíthatóan működik tovább a program, és a következő generációk alkotói valóban egyenlőbb esélyekkel indulhatnak-e.
