Fél évvel elhalasztja a kormány a prémiumüzemanyagok jövedékiadó-emelését
A kormány a jövő év elejére tervezett jövedékiadó-emelés fél évvel történő elhalasztását javasolja a prémiumbenzin, a prémiumgázolaj és a kerozin esetében – derül ki a benyújtott törvényjavaslatból. Az eredetileg 2027. január 1-jére ütemezett, inflációkövető adóemelés így csak július 1-jén lépne életbe. Az adóemelést nem törölnék el, csupán hat hónappal későbbre tolnák, így az érintett üzemanyagok adóterhe a tervek szerint a jövő év közepétől emelkedne.
Nem ez lenne az első hasonló intézkedés: a 2026 elejére tervezett üzemanyag-adóemelést tavaly szintén fél évvel elhalasztották. Akkor azonban jóval nagyobb volt a könnyítés, mivel a 4,3 százalékos infláció alapján számított emelés a benzin és a gázolaj szélesebb körét érintette volna, a döntés költségvetési hatását pedig 15-20 milliárd forintra becsülték. Azóta változtak a szabályok, a normál üzemanyagok kedvezményes adómértékei ugyanis a júliusi inflációkövető emelés után is megmaradtak.
Alig spórolnak az autósok, a Mol viszont jól járhat
A 2027-es adóemelés alapját a 2026. júliusi, mindössze 1,2 százalékos infláció adja. A NAV adatai szerint a benzin általános jövedéki adója jelenleg literenként 165,63, a gázolajé pedig 155,16 forint, ami az inflációkövető emeléssel mindössze 1,99, illetve 1,86 forinttal nőne. Ha az áfát is hozzászámítjuk, és a teljes adóemelés megjelenne a kutak áraiban, az literenként nagyjából 2,5 forintos drágulást jelentene. Egy átlagos, 50 literes tankolásnál tehát mindössze 120-130 forint maradhatna az autósok zsebében a halasztásnak köszönhetően.
Ráadásul ez is csak elméleti számítás: a normál üzemanyagok egy részére alacsonyabb adómérték vonatkozik, és a benzinkutakon prémiumként árult termékek adózása sem feltétlenül követi egységesen az általános tarifákat.
Bár a halasztás az üzemanyagpiac viszonylag szűk, korántsem jelentéktelen részét érinti. A Magyar Ásványolaj Szövetség legfrissebb statisztikái szerint a tagvállalatok 2026 első felében összesen 2,08 milliárd liter üzemanyagot értékesítettek, amelyből 808 millió liter benzin, 1,27 milliárd liter pedig gázolaj volt. A prémiumtermékek együttes forgalma 230 millió litert tett ki, vagyis a teljes értékesítés 11 százalékát adták. A prémiumbenzinből 120 millió liter fogyott, ami a benzinforgalom közel 15 százalékát jelentette, míg a prémiumgázolaj 110 millió literes értékesítése a dízelforgalom 8,6 százalékát tette ki.
A két termék kereslete azonban egészen más irányba mozdult: miközben a prémiumbenzin fogyasztása egy év alatt 10,5 százalékkal visszaesett, a prémiumgázolajé 7,6 százalékkal emelkedett.
A jövedékiadó-emelés elhalasztásából a Mol is profitálhat, bár a társaság eredményére gyakorolt hatás csekély lesz. A vállalat 2026 első fél évében 740 ezer tonna üzemanyagot értékesített a magyarországi kiskereskedelmi piacon, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A prémiumtermékek drágulásának elhalasztása ugyanakkor segíthet megőrizni a keresletet, különösen a prémiumbenzinnél, amelynek forgalma az év első felében már jelentősen visszaesett.
A Mol számára az árazásban jelentkező mozgástér is fontos lehet. Az adóemelést ugyanis nem feltétlenül tudná teljes egészében áthárítani a vásárlókra, különösen erős piaci verseny mellett. Ebben az esetben a többletteher egy részét a saját árréséből kellene kigazdálkodnia. A halasztás így nemcsak a fogyasztói árak emelkedését mérsékelheti, hanem a társaság kereskedelmi nyereségét is védheti, még ha ennek összességében várhatóan szerény hatása lesz is.
