Figyelmeztet a szövetség: vállalkozások tönkremenetelével, munkahelyek elvesztésével jár Magyar Péterék lépése
A milliárdosok nagyobb közteherviselését célozza a kormány, a magyar kereskedők érdekképviselete azonban arra figyelmeztet: a vagyonadó a vállalkozások fejlesztési és béremelési forrásait is elviheti, a legkevésbé jövedelmező boltokat pedig bezárásra kényszerítheti.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elfogadhatatlannak tartja a tervezetet. A javaslat szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évente 1 százalékos adó jutna, a százmilliárd forintot meghaladó részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Az adóalapba az ingatlanok és befektetések mellett a társasági részesedések is bekerülhetnének. Az első fizetési kötelezettség a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján keletkezne, az adót 2027. augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni.
A szabályozás egyelőre tervezet, társadalmi egyeztetése október 14-ig tart.
Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára szerint a tervezet nemzetgazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontból egyaránt kockázatos és káros, torzítja a versenyt, és kettős mércét alkalmaz. Visszafogja a beruházásokat, fékezi a fejlesztéseket, és társadalmi szempontból is rossz üzenetet közvetít.
A tervezet nem a jogellenesen felhalmozott magánvagyont adóztatja, hanem a vállalkozások működőtőkéjét teszi adóalappá. Az MNKSZ rámutat, hogy a vagyonadó versenytorzító és diszkriminatív, mert kizárólag a magyar tulajdonú vállalkozásokra ró újabb adóterhet, miközben az ugyanolyan tevékenységet végző külföldi vállalkozásokat nem adóztatja meg.
„Magyarországon a magyar kis- és középvállalkozások 3,3 millió munkavállalónak biztosítanak munkát és megélhetést. A munkaadókat terhelő vagyonadó bevezetése e munkavállalók létbiztonságát is veszélyezteti” – emelte ki Neubauer Katalin.
A kereskedelemben a multinacionális szereplők megjelenése óta rendkívül éles a verseny. A magyar kereskedők folyamatos fejlesztésekre kényszerülnek, ennek érdekében a megtermelt jövedelmüket visszaforgatták vállalkozásaikba. Mindez növelte vállalkozásaik értékét, amely most a vagyonadó alapjává válna. A kereskedelem jövedelmezősége ugyanakkor a nemzetgazdasági ágak között az egyik legalacsonyabb. A vagyonadó így a béremelések és a fejlesztések forrásait vonná el, a legkevésbé jövedelmező, kistelepüléseken működő boltokat pedig bezárásra kényszeríthetné, ami az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti.
Az MNKSZ aggályosnak tartja, hogy a vagyonadó bevezetése rövid időn belül több tízezer vállalkozás több millió vagyonelemének reális és hitelt érdemlő értékbecslését tenné szükségessé. A tervezetben meghatározott feltételeknek csak néhány, jellemzően multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó cég tudna megfelelni. Nincs garancia arra, hogy az adóhatóság elfogadná az értékbecslők által megállapított értéket, és arra sem, hogy az megfelelne a piaci értéknek.
A vállalkozásoknak a vagyonadón felül az értékbecslés díját és az azzal járó adminisztráció terheit is viselniük kellene. Ezeket a többletköltségeket később kénytelenek lennének beépíteni termékeik és szolgáltatásaik árába, ami növelné a fogyasztói árakat és a szolgáltatási díjakat, ezáltal az inflációt is. Mindezek alapján a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elfogadhatatlannak tartja a vagyonadó tervezet szerinti bevezetését.
