Karácsony Gergely: A parkolás volt az első szent tehén, amit levágtunk, de nem az utolsó
Karácsony Gergely szerint a budapesti parkolási rendszer átalakítása csak az első lépés, a jövőben további konfliktusokat is vállal a főváros érdekében. A főpolgármester a kerületi polgármesterekkel kialakult vitáról, a kormánnyal kötött megállapodásról és a budapesti olimpia esélyeiről is beszélt.
Úgy véli, a politikai változás teremtette meg a reális lehetőséget az olimpiai rendezésre, de hangsúlyozta: csak akkor támogatja a tervet, ha nem épülnek új stadionok, és a beruházások ebben a parlamenti ciklusban nem igényelnek költségvetési forrásokat.
Karácsony Gergely elmondta: nem tart attól, hogy végleg megromlik a kapcsolata azokkal a kerületi polgármesterekkel, akik élesen bírálták a parkolási rendszer fővárosi átalakításának tervét. Azt viszont egyértelművé tette, hogy a baráti viszonyok nem akadályozhatják a szerinte szükséges reformokat.
„A parkolás volt az első szent tehén, amit levágtunk, de nem az utolsó” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jövőben is lesznek hangos viták Budapest jövőjéről.
Évi tízmilliárdot emészt fel a párhuzamos rendszerek működtetése
A főpolgármester szerint a 13 különálló parkolási rendszer párhuzamos működtetése évente nagyjából tízmilliárd forintot emészt fel, miközben a fővárosi úthálózat több mint 1100 kilométerének 75 százaléka felújításra szorul. A parkolási bevételeket ezért útfelújításokra és minőségi közterületek kialakítására fordítanák, a kerületek közötti pontos forráselosztásról azonban még egyeztetni kell.
A konfliktus a kétszintű budapesti önkormányzati rendszer jövőjéről is szólhat. Karácsony nem tartja alaptalannak azokat a félelmeket, amelyek szerint a Fővárosi Önkormányzat megerősítése a kerületek hatáskörének csökkenésével járhat, ugyanakkor szerinte a jelenlegi struktúra béklyózza Budapestet. A kerülethatárokat nem bolygatná, de a feladat- és forrásmegosztás újragondolását szükségesnek tartja.
Rövid távon hármas, hosszú távon tízes a kormánnyal kötött megállapodás
A kormánnyal kötött megállapodást rövid távon jóval kevésbé értékeli kedvezően, mint hosszabb távon. A főváros 120 milliárd forintos állami támogatáshoz jut, miközben a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogvitát is lezárják. Karácsony szerint a pénz jelentős része visszakerül az államhoz, a főváros pedig a korábban visszatartott normatív támogatásokat is megkapja.
A következő év ugyanakkor komoly takarékoskodást hoz: a főváros húszmilliárd forintos működési kiadáscsökkentést vállalt, és a főpolgármester szerint a megállapodás rövid távú hatásaira csak hármast adna tízes skálán. Hosszabb távon viszont tízesre értékeli az egyezséget, elsősorban a regionális közlekedésszervezés miatt.
Három feltételhez köti az olimpiát
A főpolgármester a budapesti olimpia ügyében is határozott kijelentéseket tett. Szerinte a rendezés nem önálló cél, hanem a városfejlesztés egyik lehetséges következménye: Budapestnek elsősorban lakásokat, felújított utakat és jobb közösségi közlekedést kell biztosítania. A koncepció egy közép-európai olimpiával számol, amelybe a környező országok sportlétesítményeit is bevonnák, így nem kellene új stadionokat építeni.
Karácsony három feltételt szabott: ne az olimpia kedvéért induljanak el a fejlesztések, ne épüljön új stadion, és a beruházások ebben a parlamenti ciklusban ne igényeljenek költségvetési pénzt. A budapestiek véleményét is ki akarja kérni, és szerinte a társadalmi támogatottság megteremtése kulcsfontosságú a pályázat szempontjából.
Úgy véli, a politikai változás új lehetőséget teremtett Budapest számára, és a rendezés akár a nemzeti megosztottságot is mérsékelhetné. Budapestnek a következő év első felében kellhet fontos lépést tennie: ha felkerül a nemzetközi olimpiai mozgalom rövidített listájára, érdemben is megkezdődhetnek az egyeztetések. Ha ez nem sikerül, a következő fél évszázadban aligha nyílik újabb hasonló lehetőség a főváros előtt.
