Sorozatos kavarásokat követően költségvetés nélkül maradhat egy megyei jogú város
Tatabányán a 2026-os költségvetés elfogadása ismét elmaradt, mivel a közgyűlés több alkalommal is nemet mondott a város felügyelete alatt álló, közel 38 milliárd forintos főösszegű tervezetre. A polgármester, Szücsné Posztovics Ilona, az állami elvonásokat és a szűkös mozgásteret okolja, míg az ellenzéki képviselők hiányos egyeztetésekre és vitatott költségvetési számokra hivatkoznak.
Boda Bánk és Gutai Zsolt, mint kulcsfontosságú képviselők, középpontjában állnak a politikai patthelyzetnek, amely egyelőre akadályozza a kompromisszum kialakulását. A város vezetése átmeneti gazdálkodásra kényszerült, mivel a költségvetés késlekedése a tavalyinál is későbbre csúszhatott. Tatabánya költségvetése körüli vita nem csupán politikai, hanem pénzügyi konfliktus is, amelyben a felek egymásnak ellentmondó értelmezésekkel állnak elő a helyzet javítására.
A költségvetés tervezete, amely már a közgyűlés elé került, 37,928 milliárd forintos bevételi és kiadási főösszeget tartalmazott. A rendelettervezet 33,421 milliárd forintos költségvetési bevétellel és 37,098 milliárd forintos kiadással számolt, amely 3,676 milliárd forintos költségvetési hiányt vetített előre. A polgármester emelte ki, hogy a költségvetés fenntarthatóságához több milliárd forintos hitel lehet szükséges, ami további nyomást gyakorolt a város működésére.
Az ellenzék véleménye szerint a költségvetési csúszás politikai és vezetési hiányosságok következménye. Hangsúlyozták, hogy a városnak március közepére nem volt elfogadott költségvetése, mert nem folyt elegendő egyeztetés a frakciók között, amely tovább növelte a bizonytalanságot. Boda Bánk, a Mi Hazánk politikai képviselője, kulcsszerephez jutott, mivel az ő támogatásával alakulhatna ki többség.
Gutai Zsolt, a Generációk Tatabányáért képviselője, arra figyelmeztetett, hogy a polgármester nem tartott egyeztetéseket a költségvetés megtervezésekor, emiatt a képviselők csak utólag tudtak kisebb módosításokat javasolni, így az alapvető változtatásokra alig volt esély. A tervezett költségvetés egy sor olyan problémát tartalmaz, mint a kötelező feladatok megcsonkítása, a lakásfejlesztések elmaradása és az alacsony állami normatívák, amelyek tovább hozzájárulhatnak a város gazdasági nehézségeihez.
A politikai viták a város jövőjét is veszélyeztetik, mivel az elfogadott büdzsé hiánya megbénítja a városi fejlődést és a napi működést. A költségvetési rendelet elfogadása tehát nem csupán pénzügyi kérdés, hanem a város politikai stabilitása szempontjából is kulcskérdéssé vált. A költségvetési ügy körüli feszült helyzet, a felek közötti kölcsönös gyanakvás és az aggasztó pénzügyi kilátások tovább fokozhatják a politikai eskalációt Tatabányán, amelynek következményei beláthatatlanok lesznek a város lakói számára.
