Már 400 éve léteztek vállalati pszichopaták

Már 400 éve léteztek vállalati pszichopaták

által Norbert S
0

Már 400 éve is léteztek céges pszichopaták

Felfelé nyal, lefelé tapos – így írható le az igazi „vállalati pszichopata”, ám a jelenség korántsem mai találmány. A XVII. századi Holland Kelet-indiai Társaság történetében már felbukkant egy klasszikus sötét figura, aki a mai kegyetlen törtetőkhöz hasonlóan igyekezett hatalmat szerezni, és kicsinálni maga körül mindenkit, aki nem hódolt be neki.

Egy szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a vállalati pszichopátia kutatásának egyik úttörője, Clive Roland Boddy a Holland Kelet-indiai Társaság munkatársát, Jeronimous Corneliszt azonosította a vállalati pszichopata talán legkorábbi prototípusaként. Ennek megértéséhez érdemes felidézni az 1629-es Batavia hajótörés és az azt követő lázadás történetét.

A Holland Kelet-indiai Társaság egyedülálló vállalkozás volt a XVII. század hajnalán. Abban az időben az áru- és erőforrás-expedíciókat gyakran egyénileg pénzelték, a mögöttük álló vállalatok pedig csak egyetlen útra korlátozódtak. A Társaság ezt úgy változtatta meg, hogy 12 meglévő vállalatot egyesített a Holland Köztársaságon belül egy céggé, amely nemcsak a fűszerexpedíciókat finanszírozta, hanem kezelte az ellátást és stabilizálta a piacot is. Részvényeit a holland állampolgárok nyilvánosan megvásárolhatták és eladhatták, így lett a világ első multinacionális vállalata. Könyörtelenül hatékony volt, hasonlóan a mai multikhoz, csak akkor még hiányoztak azok a törvények és szabályozások, amelyek például a modern cégeket kordában tartják.

Cornelisz az 1620-as években patikusként kezdett dolgozni, de konfliktusba keveredett a helyi városi tanáccsal. Nyolc évvel később egy botrány főszereplője lett, amikor gyermeke három hónapos korában szifiliszben meghalt, és ő egy dajkát vádolt a kór terjesztésével. 1628 októberében a Batavián futott ki a holland kikötőből. A hajó zátonyra futott Nyugat-Ausztrália Morning Reef nevű zátonyánál, és a fedélzeten tartózkodó 340 ember közül körülbelül 100-an meghaltak az ütközésben. Azt, hogy a baleset szándékos volt-e, a mai napig nem tudni.

A túlélők egy része a közeli szigetekre jutott, hetven ember – köztük Cornelisz – a fedélzeten maradt. A partraszállókat éhezve, szomjazva találta, majd a segítségért induló parancsnok távollétében átvette az irányítást. Hűséges embereiből pandúrokat és gyilkosokat toborzott, elvette a túlélők megmaradt eszközeit, és több mint két hónapig terrorizálta őket. Az „oszd meg és uralkodj” elvét alkalmazva egymás ellen fordította az embereket, kivégeztette a gyengéket és a vele egyet nem értőket. Negyven katonája 100–125 férfit, nőt és gyermeket gyilkolt le. A parancsnok naplójában jegyezte fel, hogy a nőknek meg kellett esküdniük: teljesítik a férfiak minden kívánságát, ha életben akarnak maradni.

Cornelisz viselkedése a Psychopathy Measure–Management Research Version tesztjén a kortárs vállalati pszichopatákkal egyezik meg, minden pontban. A holland vezetőt és a mai céges vezetőket azonos motivációk hajtják: hatalomra törni bármilyen eszközzel, lenyomni mindenkit, aki gyengébbnek tűnik náluk. A kapzsiság, az önteltség, az uralkodási vágy és a kontrollmánia vezérli őket – nem a vállalatok teremtik a pszichopatákat, legfeljebb kreatívabbá teszik őket.

A túlélők rémálma mintegy három hónapig tartott, míg a parancsnok vissza nem tért egy mentőhajóval. Az érkező erők leverték a lázadókat, a rögtönítélő bíróság Corneliszt és legfőbb bűntársait zendülés és tömeggyilkosság vádjával halálra ítélte, majd kivégezte. Az eset nemcsak a korabeli holland tengerészeti igazságszolgáltatás egyik legfontosabb pere lett, hanem évszázadokkal később a modern vezetéstudomány számára is értékes esettanulmánnyá vált.

Ezt is kedvelheted