Elfogyott a türelem: a „rabszolgatörvény” eltörlését követelik a Tiszától
A Munka törvénykönyvének átfogó átalakítását, a 2018-as „rabszolgatörvény” eltörlését, a sztrájkjog és a közalkalmazotti védelem helyreállítását, valamint az álláskeresési járadék jelentős emelését követelik baloldali politikusok és véleményformálók közös nyilatkozatukban.
Az aláírók szerint a Tisza-kormány az elmúlt fél évben nem teljesítette a munkavállalók helyzetének javítására tett ígéreteit, és változatlanul hagyta az Orbán-kormányok által kialakított munkajogi szabályozást.
A nyilatkozat aláírói szerint Magyarország a rendszerváltás után bekapcsolódott abba a nemzetközi versenybe, amelyben az országok alacsony adókkal, bérekkel és lazább környezetvédelmi szabályozással igyekeznek magukhoz vonzani a multinacionális vállalatokat. Álláspontjuk szerint ezt a folyamatot az Orbán-kormányok tovább erősítették, jelentősen gyengítve a munkavállalók jogait és érdekérvényesítési lehetőségeit.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a 2026. áprilisi választásokon kétharmados többséget szerző Tisza Párt programjában hangsúlyos szerepet kapott a dolgozók szociális biztonságának javítása, valamint a rendvédelmi és szociális területen dolgozók azonnali bérrendezése. Az aláírók szerint azonban a kormányváltás óta eltelt fél évben nem történt érdemi előrelépés, és az előző kormányok munkajogi intézkedéseinek felülvizsgálata sem került napirendre.
„Magyarországon a globális nagytőke továbbra is a magyar munkavállalók létbiztonsága, élete és egészsége rovására termelhet extraprofitot!” – fogalmaznak a nyilatkozatban.
A felhívás 17 pontban foglalja össze a parlamenthez intézett követeléseket. Ezek között szerepel a szociális biztonsághoz való alkotmányos jog helyreállítása, egy új, a munkavállalókat jobban védő Munka törvénykönyvének megalkotása, valamint a 2018-ban elfogadott, a rendkívüli munkaidő szabályait módosító, ellenzői által „rabszolgatörvénynek” nevezett jogszabály eltörlése.
Az aláírók szigorítanák a jogellenes munkáltatói felmondások következményeit, megerősítenék a csoportos létszámleépítések esetén járó garanciákat, és visszaszorítanák a munkaerő-kölcsönzést.
A munkaidő és a pihenés szabályait is átalakítanák: minden dolgozónak legalább heti egy teljesen munkamentes pihenőnapot biztosítanának, megszüntetnék a szabadság órában történő elszámolását, és előírnák, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkavállaló által kért időpontban kelljen kiadni. A követelések között szerepel a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás, valamint a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok korábbi szabályainak visszaállítása is.
A nyilatkozat az álláskeresési járadék jelentős bővítését is sürgeti. Az aláírók legalább 180 napos folyósítási időt és az átlagkereset 80 százalékát elérő járadékot követelnek. Emellett visszaállítanák a tankötelezettség korhatárát 18 évre. A közszférában helyreállítanák a közalkalmazotti védelmet és az automatikus szakszervezeti tagdíj-átutalást, a közüzemi dolgozók számára pedig a sztrájkjogot.
A követelések között szerepel egy önálló munkaügyi minisztérium létrehozása, az önálló munkaügyi bíráskodás visszaállítása, valamint a munkaügyi perek költségmentességének biztosítása a munkavállalók számára.
A nyilatkozatot különböző baloldali politikai irányzatokhoz kötődő közéleti szereplők írták alá. Schiffer András, Thürmer Gyula, Konok Péter és Krausz Tamás mellett a támogatók között szerepel Szanyi Tibor volt EP-képviselő, Hegyi Gyula volt országgyűlési és EP-képviselő, Demeter Márta volt országgyűlési képviselő, Kiss László óbudai polgármester, és Róna Péter közgazdász is.
