Kétnapos szakmai konferenciával készül a kulturális tárca a rendszer megújítására
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TKKM) közleményben jelentette be, hogy 2026. november 17–18-án kétnapos szakmai konferenciát rendez a kulturális reform előkészítéséről, amelyre a kulturális élet szereplőit is várják. A tárca tervei szerint a Nemzeti Kulturális Alap átalakítását, a könyvek árkötöttségének megszüntetését és új könyvvásárlási támogatások bevezetését készítik elő.
„Kulturális rezsimváltás helyett kulturális rendszerváltásra van szükségünk. A kultúra a társadalmi értékteremtés egyik terepe, nem pedig ideológiai háborús övezet. Az állam feladata az alkotói szabadság, a sokszínűség és a hozzáférés feltételeinek megteremtése. A kulturális tartalmakat nem dolga minősíteni” – fogalmazott a közleményben Tarr Zoltán kultúráért is felelős miniszter.
Az NKA reformja és az MMA jogosítványainak kivezetése
A tárca szerint 2027 egyik legfontosabb feladata a Nemzeti Kulturális Alap átfogó reformja lesz. Ennek keretében megerősítenék a szakmai döntéshozatal függetlenségét, kivezetnék a Magyar Művészeti Akadémia különleges jogosítványait, és csökkentenék a miniszteri döntési keretet. A minisztérium emellett átvilágítja a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó és a Pro Cultura Alapítvány működését; a vizsgálatok lezárása után döntenek az esetleges intézményi változtatásokról. A tárca a megszűnt közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó kulturális feladatok rendezésén is dolgozik.
Árkötöttség helyett könyvutalványok
A minisztérium előkészítette a könyvek árkötöttségének megszüntetését célzó jogszabály-módosítást, amely hamarosan a kormány elé kerülhet. Felülvizsgálják a könyvkereskedelem további szabályait is, összhangban az új gyermekvédelmi törvény előkészítésével. A kormány választási ígéretének megfelelően 2027-ben megkezdődhet egy könyvutalványrendszer kidolgozása, amely a pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók könyvvásárlását támogatná; a program feltételeit és finanszírozását szakmai egyeztetések során alakítanák ki.
A tervek között szerepel egy Nemzeti Olvasásstratégia kidolgozása és a Magyar Irodalom Háza létrehozása is. Előbbi az olvasási szokások fejlesztését és a funkcionális analfabetizmus visszaszorítását szolgálná, utóbbi az olvasáskutatás, az olvasásnépszerűsítés és a szakmai továbbképzések háttérintézménye lehetne. A minisztérium nagyobb szerepet szán a kortárs magyar irodalomnak az oktatásban és a közművelődésben, és újraindítanák a magyar irodalom külföldi megjelenését segítő műfordítási támogatási programot is.
Éles viták a jövő évi költségvetésről
A közelmúltban megjelent jövő évi költségvetési tervezet éles vitát váltott ki a kulturális szférán belül. A bírálók szerint a tervezett források nem biztosítanak elegendő fedezetet a kulturális intézmények működésére, a bérek rendezésére és a szakmai programok fenntartására, és attól tartanak, hogy az alulfinanszírozottság intézményi leépítésekhez, programok megszűnéséhez és a kulturális kínálat szűküléséhez vezethet. A tiltakozást elsősorban az váltotta ki, hogy a tervezet lényegében fenntartja az előző kormány kulturális finanszírozási rendszerét.
Többen kritizálták például, hogy miközben a Magyar Művészeti Akadémia előirányzata 13,98 milliárdról 14,39 milliárd forintra emelkedne, a Nemzeti Kulturális Alap pályázati forrásai 12,31 milliárdról 7,51 milliárdra csökkennének. Tizenegy szakmai szervezet, köztük a Magyar Színházi Társaság, a Független Előadó-művészeti Szövetség és a Szépírók Társasága közös nyilatkozatban kifogásolta, hogy „a kulturális költségvetésben alig van nyoma a kormányváltásnak”. A szervezetek a támogatások újraelosztását, a kulturális dolgozók helyzetének rendezését és érdemi szakmai egyeztetést sürgetnek.
A vitára reagálva Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezetben szereplő, az ágazatot érintő számok változni fognak. A kormány szerint a tervezet átmeneti állapotot tükröz: a miniszterelnök és Tarr Zoltán azzal érvelt, hogy a folyamatban lévő intézményi átalakításokat a hatályos jogszabályok miatt még nem lehetett átvezetni a költségvetésen. A kormányfő kijelentette, hogy a parlamenti vita során módosítják a tervezetet, és változtatnak a kulturális források elosztásán.
A konferencia gyors összehívása mögött az elmúlt hetek kulturális költségvetési vitái is állhatnak. „Tudjuk, hogy sokan gyorsabb és látványosabb változásokat várnak. A kulturális rendszer megújítása azonban nem merülhet ki személycserékben vagy politikai gesztusokban. Olyan intézményeket és szabályokat kell létrehoznunk, amelyek hosszú távon is biztosítják az alkotás szabadságát és a kulturális értékekhez való hozzáférést” – jelentette ki Tarr Zoltán.
